Gulyás Balázs válaszol a fel nem tett kérdésekre

 

Mondana néhány szót a PET "hétköznapi" használatáról? (fm)

A PET-et mindenekelőtt és elsősorban a klinikai diagnosztika hasznosítja a nukleáris medicina keretében. Segítségével elsősorban az élő szervezet olyan elváltozásait térképezik föl és lokalizálják nagy anatómiai pontossággal, amelyek vagy kóros anyagcsere-növekedéssel, vagy kóros anyagcsere-csökkenéssel járnak. Kóros anyagcsere-növekedés jellemzi többek között a legtöbb rosszindulatú tumorszövetet vagy gyulladásos gócokat, míg kóros anyagcsere-csökkenés jellemzi például az agyban az Alzheimer-betegséget vagy az epilepsziás gócokat. De számos más diagnosztikai területen is széles körben alkalmazzák, például a szívizomzat funkcionális állapotának és helyi károsodásának felmérésére tervezett szívműtétek előtt.

A gyógyszerkutatás és gyógyszerfejlesztés terén a PET az elmúlt évtizedben forradalmi áttörést hozott: segítségével jelentősen lecsökkenthető egy-egy gyógyszermolekula kifejlesztésének ideje és költsége és igen pontosan feltérképezhető e molekulák hatásmechanizmusa. Emiatt az elmúlt években az új gyógyszerek, főleg a központi idegrendszerre ható gyógyszerek piacra vitelét már szinte mindig megelőzik PET-vizsgálatok.

Végül, de nem utolsósorban a PET az agykutatás nélkülözhetetlen eszközévé vált, segítségével a legkülönbözőbb agyi funkciókat tudjuk lokalizálni vagy az agy neurotranszmitter- és neuroreceptor-rendszereinek pontos eloszlásáról kaphatunk adatokat.

Mi okozza az úgynevezett "dezsavü" érzést? (Szabó Zoltán)

Professzor úr, igaz-e hogy a szellemi munkát végző embereknek osztódnak továbbra is az agysejtjeik? Mi ennek oka? Korábban úgy tudták, hogy 2 éves korig osztódnak, majd ekkor befejeződik. (Dávid)

Az elmúlt évtized során számos vizsgálat bebizonyította, hogy bizonyos idegsejtjeink bizonyos típusai újraképződnek agyunkban. Ez természetesen nem csupán azokban történik így, akik szellemi munkát végeznek. Sokezer tudományos cikk, köztük többszáz összefoglaló munka (review) jelent meg erről az elmúlt években. Ha a részletek érdeklik, kezdje az olvasást mondjuk a következőkkel: Rakic, P.: Adult neurogenesis in mammals: An identity crisis. In: J Neurosci. 2002 Feb 1;22(3):614-618; Nithianantharajah, J., Hannan, A. J.: Enriched environments, experience-dependent plasticity and disorders of the nervous system. In: Nat Rev Neurosci. 2006 Sep;7(9):697-709; Bordey, A.: Adult neurogenesis: basic concepts of signaling. In: Cell Cycle. 2006 Apr;5(7):722-728. Ezen közlemények rövid összefoglalóját a következő weboldalon találhatja: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/, ahol a PubMed nevű adatbázisban keresse a cikkeket.

Hány éves kortól hat a feromon az agyra? Már gyermekeknél is megfigyelhető ugyanez a jelenség? (ancsa)

Igen, már az újszülötteknél is megfigyelhető a jelenség, de természetesen ebben a korban még nem feltétlenül az emberi test által termelt szexuális hormonok a feromonrendszer fő hatóanyagai, hanem például az anya által termelt vagy az anyatejben lévő anyagcseretermékek. Ha egy kicsit utána akar olvasni, talán kezdje a következőkkel: Stevenson, R. J., Repacholi, B. M.: Age-related changes in children's hedonic response to male body odor. In: Dev Psychol. 2003 Jul;39(4):670-679; Porter, R. H., Winberg, J.: Unique salience of maternal breast odors for newborn infants. In: Neurosci Biobehav Rev. 1999;23(3):439-449; Winberg, J., Porter, R. H.: Olfaction and human neonatal behaviour: clinical implications. In: Acta Paediatr. 1998 Jan;87(1):6-10. Ezen közlemények rövid összefoglalóját a következő weboldalon találhatja: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/, ahol a PubMed nevű adatbázisban keresse a cikkeket.

Vizsgálták-e a feromonos pados kísérletben, h pl. melegek v leszbikusok hova ültek? (Herr Flick)

Arról, hogy ebben a kísérleti felállásban megvizsgálták-e ezt a kérdést, nem tudok. De az az elmúlt években végzett több PET-vizsgálatból is kiderül, hogy a homoszexuális férfiak, illetve a leszbikus nők egy részének agya a feromonok által okozott aktivációt illetően a heteroszexuális férfiak, illetve nők agyától eltérően viselkedik. Például a homoszexuális férfiak egy részének agya a férfi feromonokra ugyanúgy reagál, mint a heteroszexuális nők agya. Minderről részletesebben a következő tanulmányok számolnak be: Berglund, H., Lindström, P., Savic, I.: Brain response to putative pheromones in lesbian women. In: Proc Natl Acad Sci U S A. 2006 May 23;103(21):8269-74.
Savic, I., Berglund, H., Lindström, P.: Brain response to putative pheromones in homosexual men. In: Proc Natl Acad Sci U S A. 2005 May 17;102(20):7356-61. Ezen közlemények rövid összefoglalóját a következő weboldalon találhatja: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/, ahol a PubMed nevű adatbázisban keresse a cikkeket.

Különböző életkorokban hogyan változik a tudatos és nem tudatos érzékelés, változik-e ezek aránya? (Masutka)
A tudatos magatartás már igen kicsiny korban megjelenik, de hogy ennek és a nem tudatos magatartási formáknak az aránya hogyan változik az élet során, arról eddig nemigen készült pontos felmérés. Ami azonban a csecsemő- és kisgyermekkorban megjelenő tudatos viselkedés vizsgálatát illeti, ebben a témában Gergely György magyar pszichológus professzor világraszóló eredményeket ért el.