Gulyás Balázs

Tudatboncolás PET-tel

Az agykutatásban két évtizede jelentek meg az agyi funkcionális képalkotó eljárások, amelyek forradalmasították napjaink neurobiológiai kutatásait. Ezen eljárások segítségével fel tudjuk térképezni a szenzoros, a mozgási, a kognitív vagy az emocionális agyi folyamatokat. A funkcionális agyi képalkotó eljárások "királynője" a pozitronemissziós tomográfia (PET). Radioaktív jelzőanyagok segítségével az idegsejtek működését mérni és lokalizálni tudjuk az élő emberi agyban és az idegsejtek közti kommunikáció is felderíthető. A PET segítségével a tudatos és a tudatba nem kerülő magasabb kognitív működések mögött álló elemi agyfunkciókat ismerhetjük meg.

I. Bevezetés
Az emberi gondolkodás történetének egyik örök kérdése a tudat mibenléte. Az előadás nem ezt a területet érinti, hanem arra próbál rávilágítani, hogy a neurobiológiai kutatások eszköztárában lévő módszerek, azon belül is az agyi funkcionális képalkotó eljárások egyikével mennyire tudjuk "láttatni" az emberi agy tudatos működéseit és a tudatba nem jutó, de viselkedésünket, cselekedeteinket egyértelműen befolyásoló folyamatait.

II. A pozitronemissziós tomográfia (PET) alapjai
Az agykutatás módszertani repertoárja mindig is magába foglalt olyan technikákat, amelyek az agyműködést a tér és időtartomány széles skáláján mind morfológiailag, azaz a szerkezetet illetően, mind funkcionálisan, azaz a működéseket illetően, képesek vizsgálni, leképezni, láttatni.

III. Hogyan lát az agyunk?
Egy régi klasszikus kérdés a kognitív tudományokban, hogy vajon a látási képzelet során ugyanazok az agykérgi területek aktiválódnak-e, amelyek a látás során. Az egyik elmélet szerint a látási képzelet során is aktiválódik az elsődleges látókéreg, majd onnét továbbterjed az aktiváció a szenzoros látási folyamatban résztvevő összes agykérgi területre. A másik elképzelés szerint a látási képzelet során nincs szükség az elsődleges, másodlagos látókérgi területek aktiválódására, csupán a magasabb rendű kérgi területek lépnek ilyenkor működésbe.

IV. Tudatos és nem tudatosuló agyi működések
Az "automatikus" látási folyamat nem is annyira automatikus, hanem valamilyen szinten átmenetet képez a sok odafigyelést nem igénylő "passzív" és a kemény, tudatos koncentrációt és odafigyelést igénylő "aktív" látás között, amint azt az illuzórikus kontúrok példája mutatja.

V. A tudat neurobiológiai modellje I.
Ha az agyunkat érő és a tudatunkban megjelenő, vagy ott meg nem jelenő, de agyműködésünkre ható szenzoros ingereket láttatni tudjuk a PET segítségével, felmerül a kérdés: Vannak-e olyan neurobiológiai hipotézisei, modelljei a tudatnak, amelyeket tesztelni lehet a funkcionális agyi képalkotó eljárások, így a PET módszer segítségével? Az egyik feltételezés szerint a tudatos agyi események mögötti agyi aktiváció csupán az aktivált idegsejtek számában különbözik a nem tudatosuló agyi események mögötti aktivációtól.

VI. A tudat neurobiológiai modellje II.
A vaklátás, a sükethallás és az érzéketlen tapintás ideális esetek a tudat neurobiológiai alapjainak vizsgálatához. Ezek tanulmányozása során a kutatók megállapították, hogy az elsődleges szenzoros agykérgi területek jelenléte és működése elengedhetetlen feltétele a tudatos érzékelésnek.

VII. A nem tudatosuló ingerek hatása a tudatos agyi működésekre
Vajon ki tudjuk-e azt is mutatni PET-tel, hogy viselkedésünket és tudatos döntéseinket olykor általunk "fel nem fogott", azaz nem tudatosuló ingerek döntően befolyásolhatják? Vannak-e olyan érzékszerveink, amelyek nem tudatosuló, tudatunkra, cselekvéseinkre, viselkedésünkre mégis döntő hatással bíró ingereket közvetítenek? És ha igen, mi történik az agyunkban az ilyen nem tudatosuló hatások során?

Tovább

Az előadást a Richter Gedeon Nyrt. támogatta.