Fáziskéséssel pusztít a válság a Balkánon

A gazdasági válság a Balkánra késve ért el, és sajátos módon a fejletlenebb régiókban kevesebb pusztítást okoz. Ugyanakkor Bulgária már az eurócsatlakozás előszobájába léphet hamarosan, Romániában pedig - miközben a politikusok éles vitákat folytatnak - megindult az ipari termelés növekedése.

• A válság további híreit itt olvashatja!

A gazdasági válságok a fejletlenebb térségeket általában később érik el, mint a világgazdaság centrumába tartozó országokat. Így volt ez az 1929-33-as krízis idején, amikor Magyarországot 1931-ben sújtotta a bécsi Creditanstalt összeomlása, és ez vezetett abban az évben a Bethlen-kormány lemondásához is.

A 2007 óta fokozatosan kibontakozó új válság Magyarországot 2008 októberében érte el, az OTP és a forint elleni őszi támadás óta hazánk az IMF-től és az Európai Uniótól kért segítséget, majd váltás történt a kormány élén is.

Késve érkezik a krízis

A válság késve érkezik tehát a világgazdasági centrumoktól távol eső - de nem feltétlenül földrajzilag messze lévő - periférikus országokba. Jól látható ez a Balkánon is, ahol idén már szintén visszaesőben van a GDP, és több helyen - Romániában, Bulgáriában és Horvátországban - kormányváltás is történt. Igaz, Romániában és Bulgáriában választások után cserélődött le a kabinet, és így alakult meg Emil Boc, illetve Bojko Boriszov kormánya. Ezzel szemben Horvátországban - Magyarországhoz hasonlóan - választási ciklus közben váltottak miniszterelnököt.

A horvát váltás okát sokan egy speciális ügyben, az ország EU-csatlakozásának lelassulását okozó szlovén-horvát határvitában sejtették. Ivo Sanader kormányfő mindenesetre hirtelen lemondott, és azóta - Jadranka Kosor új kormányfő vezetése alatt - az EU-tag Szlovénia és a belépésre váró Horvátország között felgyorsultak az egyeztetések az adriai vitatott kérdésekben.

Mi lesz Szerbiával és Montenegróval?

Akár politikai, akár más tényezők húzódnak a kormányváltások mögött, Kutasi Gábor közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa szerint a nyugat-balkáni országokban késleltetve érzékelteti a hatását a gazdasági válság. Így például a hat szegényebb országot - köztük Szerbiát, Montenegrót, Albániát és Macedóniát - 4-6 hónap lemaradással érte el a mostani krízis. Ez azt eredményezi, hogy a külföldi beruházások megcsappannak, a közös európai piachoz való csatlakozásuk pedig további éveket csúszik.

Szerbia, Montenegró és Macedónia a magyar tőkekihelyezéseknek is kiemelt célpontja. Albánia, Koszovó és Bosznia-Hercegovina viszont rengeteg kockázattal jár még, ezért alapvetően a másik három ország és Horvátország szipkázza el előlük a beruházásokat - véli Kutasi.

Igaz, a válságnak lehetne pozitív hatása a nyugat-balkáni országok turisztikai ágazatára, hiszen a külföldön nyaralni vágyók figyelme az olcsóbb szálláshelyek felé fordult. Egyedül a fejlett infrastruktúrával rendelkező Horvátország képes azonbana megfelelő szolgáltatásokra. Még Montenegró sem képes versengeni ezzel az adjunktus szerint.

Enyhébb lehet a visszaesés mértéke

A világgazdaság centrumállamaihoz képest a nyugat-balkáni országok közül Szerbia, Montenegró, Albánia, Macedónia, Koszovó és Bosznia-Hercegovina GDP-je csak mérsékelten esik majd vissza a mostani válság során - véli Kutasi. A várható értékek 2-4 százalékos zsugorodásra mutatnak, míg a kelet-balkáni fejlettebb országokban ennél jóval nagyobb lehet a nemzeti össztermék csökkenése. A nyugat-balkáni kisebb visszaesés következik abból is, hogy az alacsonyabb kibocsátási szint kevésbé csökken, mint a magasabb, hiszen az alapvető szükségletek (például élelmiszer, közlekedés, közművek, amelyekről szinte semmilyen körülmények között nem mondanak le az emberek), nagyobb arányt képviselnek a GDP-ből a fejletlen országokban.

Másrészt a bankszektor jövedelemtermelő jelentősége jóval kisebb, mint akár csak Magyarországon is, a lakossági megtakarítások minimálisak, így a bankpiaci és tőzsdei összeomlások kevésbé rombolták a GDP-t.

Az IMF segítő keze

A költségvetési egyensúlyt Montenegró kivételével egyik sem képes fenntartani a már említett hat nyugat-balkáni állam közül. Bosznia 1,2 milliárd dolláros hitelkeretet kapott az IMF-től, amit könnyen elveszíthet, ha 4 helyett 7 százalékos hiányt ér el. Ezért 10 százalékkal csökkentenie kell még az év végéig a kiadásait.

Ezen kívül Bosznia 250 millió dollár beruházási hitelt kapott idén az EBRD-től. Szerbia 3 milliárd dollár hitelkeretet remél az IMF-től, amihez 4 százalék alatt kell tartania az államháztartási hiányt. Ennek érdekében 10 százalékkal csökken a szerb közalkalmazottak bére.

Bulgária már az ERM-2-be készül

Bulgáriában 6 százalék fölötti visszaesést vár az új pénzügyminiszter - július végi bejelentése szerint. Jelenleg 6,3 százalékos GDP-csökkenésre számít a kormány Bulgáriában, legalábbis 2009-ben. Nem véletlen, hogy július végén, pár nappal hivatalba lépése után az újonnan megalakult bolgár kormány pénzügyminisztere, Szimeon Dzsankov elmondta: kiegyensúlyozott költségvetésre törekszenek. Ez ugyanis az egyik feltétele az euró bevezetésének. Dzsankov szerint vagy 2,5 milliárd eurós többletbevételre, vagy ugyanekkor megszorításokra van szükségük, hogy elérjék céljukat.

Dzsankov - aki korábban a Világbank vezető közgazdásza volt - pár nappal hivatalba lépése után rontotta a bolgár GDP-növekedési várakozásokat is. Bár Dzsankov lendületesen vette át a pénzügyek irányítását az amerikai nagybankok elemzői még nem ragadtatták el magukat.

Romániában sem egyszerű a helyzet

A gazdasági bajok két választás között érték utol a kelet-balkáni országot, Gheorghe Pogea pénzügyminiszter egyenesen a 8 százalékos GDP-csökkenést sem tartja kizártnak. Tavaly a parlamenti szavazás után új kormánykoalíció jött létre, a demokrata-liberálisok és a szociáldemokraták részvételével. Az új kormánynak számos népszerűtlen intézkedést kell hoznia a már említett, várhatóan 8 százalékos gazdasági visszaesés költségvetési ellensúlyozására.

Éppen ezért az idén év végén rendezendő elnökválasztás előtt Traian Basescu demokrata elnök igyekszik minél jobban elhatárolódni a részében saját híveiből alakult kormánytól. Ennek köszönhető az MTI jellemzése szerint az a "példa nélkül álló hevesség", amellyel Basescu a napokban a bukaresti kormánykoalíciót bírálta. Basescu szerint lényegtelen politikai csatározásokkal van elfoglalva a koalíció, az ország számára alapvetően fontos gazdasági feladatok helyett.

Makrokilátások a Balkánon (2009)

Az államfő szerint a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) alkotta koalícióban mindent alárendelnek az év végi államfőválasztásnak, a politikai küzdelemnek. "Milyen országnak az élére akarnak államfőt választani? Egy olyan ország élére, amelyet eltemettek?" - fakadt ki Basescu a kormánykoalíció ellen, amelynek egyik legfőbb támogatója volt megalakulása pillanatában - írta a távirati iroda.

Gazdasági kisiklás fenyeget?

A közszolgálati televízióban elhangzott interjúban Románia első embere úgy vélte, hogy a gazdaság a kisiklás felé tart, ha nem csökkenti a kormány a közkiadásokat. Szerinte a két párt megfeledkezett a kormányprogramban vállalt kötelezettségeiről. Amiatt is elégedetlen Basescu, hogy a kormány elodázott fontos reformintézkedéseket, úgy véli, a kormánykoalíciót megbénítják a politikai csatározások.

Jelenleg egyébként Romániában tartózkodik a Nemzeti Valutaalap (IMF) küldöttsége, amely azt ellenőrzi, hogy Románia miként teljesítette a csaknem 20 milliárd euró értékű többoldalú hitelmegállapodásban foglalt kötelezettségeket.

Mindeközben a román jegybank csökkentette az idei és a 2010-es inflációcélt (4,3 százalékra) és - idén negyedszer - kamatvágást is végrehajtott, jelenleg 8,5 százalékos a kamatszint délkeleti szomszédunknál. Ugyanakkor kedvező jel, hogy a legfrissebb statisztikák szerint havi szinten immár növekszik a román ipar, és különösen jól teljesít a Dacia autógyár (minderről részletesen olvashatnak keretes írásunkban).