Megállt Magyarország a felzárkózásban

Míg 2000 és 2004 között jelentős GDP- és bérfelzárkózást mutatott a magyar gazdaság az Európai Unió átlagához, addig a csatlakozás óta eltelt időszakban a GDP területén relatív lemaradást, a bérek tekintetében lassuló közeledést regisztráltak.

A válság híreit itt olvashatja!

Az Európai Unió Statisztikai Hivatala, az Eurostat összesítése szerint Magyarországon a vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP a csatlakozás évében még az EU-átlag 63,2 százalékát, 2007-ben viszont már csak 62,6 százalékát tette ki. A hivatal előzetes adatai szerint a mutató értéke 2008-ban 61,6 százalékra tovább mérséklődött.

Összességében tehát nem lehet reálkonvergenciáról beszélni a 2004-es csatlakozás óta, sőt, Magyarország mutatói relatíve romlottak 2004 és 2008 között. Korábban, a 2000-2004 közötti periódusban még jelentős közeledést regisztráltak, ekkor nőtt a relatív mutató értéke 56,1 százalékról 63,2 százalékra.

Eközben például a Magyarországgal együtt csatlakozó Szlovákiában a 2000. évi 50,1 százalék a csatlakozásra 55,5 százalékra, 2007-re pedig 67 százalékra nőtt. Az ezredforduló és 2007 között Csehországban 68,5 százalékról 80,2 százalékra, Lengyelországban 48,3 százalékról 53,3 százalékra, Észtországban pedig 44,6 százalékról 67,9 százalékra emelkedett ugyanez a mutató.

Az Eurostat összesített adatai szerint a reálkonvergencia terén Magyarország a tíz 2004-ben csatlakozott ország közül kilencedik helyen áll a 2000 és 2007 közötti periódust vizsgálva, és utolsó helyen, ha a csatlakozás óta eltelt időszakot tekintjük.

"Magyarország teljesítménye nemcsak abszolút tekintetben nevezhető gyengének, de a többi újonnan csatlakozott országhoz képest relatíve is" - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézete által 2008 végén kiadott monitoring jelentésben. Az egy főre eső GDP növekedési ütemében Magyarország 2007-ben és 2006-ban is "sereghajtó" volt a tíz új ország körében, sőt 2005-ben is csupán Lengyelországot sikerült megelőznie.

Magyarország bérfelzárkózása szintén igen lassú. Az Eurostat adatai szerint az ipar és szolgáltatások területén, legalább tíz embert foglalkoztató vállalatoknál teljes munkaidőben dolgozók éves bruttó jövedelme 1998-ban Magyarországon 12,8 százaléka volt a 15 régi tagállam átlagának. Ez az arány 2006-ra 21,7 százalékra növekedett, a növekedés túlnyomó része 2000 (13,51 százalék) és 2004 (20,56 százalék) között zajlott le. A mutató értéke 2006-ban Csehországban 22,93 százalék, Romániában 10,28 százalék, Szlovákiában 19,49 százalék, Lengyelországban pedig 17,67 százalék volt (utóbbi 2005-ös adat).

Magyarországon 2006-ban 2004-hez képest 10 százalékkal nőtt az éves bruttó jövedelem, 2007-ben pedig a csatlakozás évéhez képest 26 százalékos volt a jövedelem emelkedése. Ugyanakkor a rendelkezésre álló adatok szerint 2006-ban a régi 15 tagállam jövedelmi átlagának 21,7, a 27-ek átlagának pedig 25 százalékát teszi ki Magyarországon az éves bruttó jövedelem.

Az eddigieknél biztatóbb adatnak tűnik, hogy a nem rezidensek magyarországi közvetlen tőkebefektetései (FDI) jól érzékelhetően emelkedtek a csatlakozás óta, bár gazdaságkutatók szerint kérdéses az okozati összefüggés.

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az FDI 1995 és 2000 között szűk sávban, 2,63 milliárd euró és 3,70 milliárd euró között mozgott, míg a csatlakozást megelőző három évben kifejezetten csökkenő tendenciát mutatott: a 2001-es 4,39 milliárd euróról 2002-re 3,19 milliárd, majd 2003-ra 1,89 milliárd euróra csökkent.

A csatlakozás évében megtört ez a csökkenő trend, az FDI 2004-ben 3,63 milliárd, majd 2005-ben 6,17 milliárd euróra nőtt, és 2006-ban is meghaladta a 6 milliárd eurót. Az utóbbi két évben 4,5 milliárd euró körüli szintre mérséklődött, átlaga 2004 és 2008 között 4,93 milliárd eurót tett ki.