Összeomlást hozhat, ha nincs megegyezés Londonban

Vágólapra másolva!
Csütörtökön kezdődik Londonban a G20-országcsoport csúcstalálkozója, amelynek fő témája a gazdasági válság. Az előzetes nyilatkozatok szerint komoly nézeteltérések várhatók. A japánok a németeket bírálták, Párizs és Berlin nem fogadja el az előzetes nyilatkozattervezetet, a németek egyszerre aggódnak és bizakodnak, az amerikaiak és a britek egységre szólítottak fel - a piacok pedig feszülten várják, milyen döntések születnek.
Vágólapra másolva!

A világ gazdasági teljesítményének 85 százalékát jegyző országok csúcstalálkozóját a csoport elnöki tisztét betöltő Egyesült Királyság szervezte, a deklarált cél pedig a világ egészét sújtó válság elleni intézkedések nemzetközi összehangolása.

Az 1999-es ázsiai pénzügyi válság után megalapított, a világ húsz legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót (EU) tömörítő G20 kormányfői legutóbb tavaly novemberben találkoztak Washingtonban. A mostani londoni csúcs kifejezetten ambíciózus célokkal ül össze, Gordon Brown brit miniszterelnök ugyanis nem kevesebbet állít, mint hogy a találkozónak újra kell rajzolnia és strukturálnia a globális pénzügyi rendszert, enélkül ugyanis nem képzelhető el hatékony fellépés a krízissel szemben.

Legalább három kérdést kell megválaszolni

A BBC szerint a csúcsnak legalább három területen kell értékelhető eredményt felmutatnia. Ezek közül a legfontosabb egy olyan koordinált akciósorozat tető alá hozása, amely képes a világgazdaságot kibillenteni jelenlegi állapotából. Az impulzusra mindenképp szükség lenne, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslése szerint ugyanis a globális termelés az idén 1,7 százalékkal csökken, a nemzetközi kereskedelem pedig nyolcvan éve nem látott mértékben zsugorodhat.

A szakértők szerint globális kamatcsökkentésre és a költségvetési ösztönző csomagok összehangolására is szükség lenne, a nemzeti kormányok ugyanis a jelek szerint nem képesek egyedül szembeszállni a recesszióval. Egyes szakemberek - többek között az amerikai kormányhoz igen közel állónak tartott Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász - úgy vélik, hogy ha nem fogadnak el egy globális fiskális csomagot, akkor világszerte komoly reálgazdasági károkra kell számítani.

A csúcstalálkozó résztvevőinek mindenképpen választ kell találniuk arra a kérdése is, hogy miképp lehetne hatékonyabban szabályozni a nemzetközi pénzügyi rendszer szereplőit - azaz elsősorban a nemzetközi szinten működő bankokat és egyéb pénzügyi intézményeket. Sokan úgy vélik, a krízis súlyossá válásában nagy szerepe volt annak, hogy a bankvilágot túlzottan a piacra bízták, vagyis az állami és nemzetközi szabályozás nem volt elég határozott és összehangolt.

Szinte bizonyosan szükség van a nemzetközi pénzügyi rendszer reformjára is, ami magába foglalja a nemzetközi pénzügyi intézmények - az IMF, a Világbank, illetve a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) - átalakítását, hatókörének bővítését és forrásainak növelését is. A feltörekvő államok - mindenekelőtt Kína - azt szeretnék elérni, hogy ez a reform szavazati súlyának emelkedését hozza majd az IMF-ben, ami természetesen a nyugati nagyhatalmak (az Egyesült Államok és az Európai Unió) befolyásának csökkenését jelentené.

Komoly nézeteltérésekre van kilátás

Barack Obama amerikai elnök és Gordon Brown brit miniszterelnök szerdán arra hívta fel a nemzetközi közösséget, közösen cselekedjenek azért, hogy túljussanak a globális gazdasági válságon. Minderre azért volt szükség a Bloomberg szerint, mert a világ vezetői megosztottak a válságkezelés mikéntje miatt.

"Ezt a kihívást csak együtt válaszolhatjuk meg" - mondta Obama a brit vezetővel közös londoni sajtótájékoztatóján. Szerinte a nézeteltérésekről szóló hírek "mérhetetlenül túlhangsúlyozottak".

Gordon Brown azt emelte ki a találkozó után, hogy a kormányok összesen 2000 milliárd dollárt költöttek eddig gazdaságélénkítő programokra. Ugyanakkor Angela Merkel német kancellár a Bloomberg hírügynökség szerint azt nyilatkozta elutazása előtt Berlinben: "Bizakodva és aggódva utazom Londonba." Merkel egy "új pénzügyi architektúra" mellett fog érvelni - írja a hírforrás. A német kancellár újfajta bankszabályozást sürget. A G20 szerinte lehet, hogy megpróbálja félresöpörni a problémákat, és a dolgokat szebben tálalná, mint amilyenek valójában.

A francia elnök, Nicolas Sarkozy szerint a csúcstalálkozó előzetesen tervezett kommünikéje nem eléggé számol le az adócsalásokkal. "A dolgok jelenlegi állása szerint a javaslatok nem felelnek meg Franciaországnak és Németországnak." Szerinte semmilyen megállapodás sem biztos. "Tapasztalatból tudom, hogy az utolsó pillanatig küzdenünk kell" - mondta Sarkozy az Europe 1 rádiónak. A japán miniszterelnök, Taro Aso a németeket bírálta, amiért nem hajlandók emelni a gazdaságélénkítésre szánt összegeket.

El kellene vetni a protekcionizmust

A gazdasági szakemberek és a piacok abban bíznak, hogy a csúcstalálkozón eredményesen lépnek majd fel a piacpárti erők a protekcionizmussal szemben.

Forrás: AFP

A britek és az amerikaiak a jelek szerint egyetértenek

Soros György magyar-amerikai nagybefektető a Financial Timesban úgy fogalmazott, hogy az 1929 és 1933 közötti válságtól eltérően ezúttal a protekcionizmus nem a kereskedelemben, hanem főleg a pénzügyi szférában bontakozott ki. Az amerikai kormányzat és az európaiak az első nagy bankcsődök után különböző mentőcsomagokat fogadtak el, hogy megakadályozzák további pénzügyi intézmények bedőlését, sőt a kihelyezett pénzek repatriálására bíztattak.

Ezért a tőke a perifériáról a centrumba menekült, ennek nyomán a kevésbé fejlett, sebezhetőbb országok bankjai, pénzpiacai, valutái meggyengültek. Ha a G20 nem hoz gyakorlati intézkedéseket a leginkább fenyegetett kelet-európai, afrikai, délkelet-ázsiai és latin-amerikai országok támogatásáért, a piacok ugyanúgy megrendülhetnek, mint februárban, amikor az új amerikai pénzügyminiszter bankmentő programja első nekifutásra elbukott - figyelmeztetett Soros.

Soros figyelmeztetése hitelesnek tűnik, amikor a kelet-európai államok sebezhetőségéről beszélt. A múlt héten derült ki ugyanis, hogy éppen az ő alapja, a Soros Fund Management LLC (SMF) játszott közre a magyar pénzügyi felügyelet szerint abban, hogy tavaly október 9-én az OTP árfolyama zárás előtt pár perc alatt 9,29 százalékot zuhant. A PSZÁF ezért majdnem félmilliárd forintra büntette Soros cégét. Maga a befektető egyébként belső vizsgálatot rendelt el az SMF-nél, és azt nyilatkozta, ő maga nem játszott volna az OTP részvényárfolyamának esésére.

Szakértők szerint valamilyen elvi állásfoglalás bizonyosan születik majd a protekcionista lépésekkel szemben, de arra nagyon kevesen látnak esélyt, hogy újra elinduljanak a nemzetközi kereskedelmi tárgyalások.

Nem lesz könnyű megállapodni

A londoni megegyezés azonban nem ígérkezik könnyűnek. A legnagyobb akadálynak az tűnik, hogy nincs egyetértés a kormányok között a szükséges költségvetési élénkítéssel kapcsolatban. Washington szerint nem csak az amerikai adófizetőknek kellene a globális gazdaság helyreállítása érdekében költeniük, hanem például az európaiaknak is - a gond abból adódik, hogy ez utóbbiak nem értenek egyet a tengerentúli állásponttal.

A kiadásnövelés stratégiáját gyakorlatilag a kezdetek óta elveti a német kormány, és Mirek Topolánek, a lemondásáig az uniós elnökséget is ellátó cseh miniszterelnök is különösen éles szavakkal bírálta Barack Obama csaknem 1000 milliárd dolláros deficitet jelentő tervét. Topolánek odáig ment, hogy az Obama-csomagot a "pokolba vezető útnak" nevezte a hét elején, ami egyértelműen arra utal, hogy az amerikai receptnek elszánt ellenzői vannak az öreg kontinensen.

Nincs egyetértés azzal kapcsolatban sem, hogy melyik országnak milyen befolyása legyen a nemzetközi szervezetekben, a jelenlegi vezető nyugati hatalmaknak elsősorban Kína és Brazília szavazati arányának növekedésével kapcsolatban vannak fenntartásai.

Természetesen az sem egyértelmű, hogy mennyit kellene egyáltalán az egész válságkezelési folyamatra elkölteni. Itt fontos megjegyezni: nem egyszerűen arról van szó, hogy bizonyos államok nem szívesen adnak pénzt mások bajainak enyhítésére, hanem arról is, hogy a közgazdászok körében sincs egyetértés azzal kapcsolatban, mit is kellene tenni a jelen helyzetben.

Az elvi nyilatkozatok nem sokat érnek

Az elemzők attól tartanak, hogy várhatóan születni fog ugyan egy elvi megállapodás a koordináció szükségességéről, de konkrét lépéseket nem jelentenek majd be - a BBC kommentárja szerint kétségkívül erre van a legtöbb esély, hisz az államok nagy többsége már bejelentett valamilyen költségvetési intézkedést.

A témával kapcsolatban szinte napi gyakorisággal nyilatkozó Soros a londoni The Timesnak adott interjúban egyenesen "katasztrófát" jósolt arra az esetre, ha a G20 találkozóján nem születnek tényleges döntések. Soros szerint - akit az MTI idéz - most nem lesz elég általános elvek megfogalmazása, hanem gyakorlati lépéseket kell elhatározni, mert ha a találkozó kudarccal végződik, annak a globális pénzügyi és kereskedelmi rendszer "széthullása" lenne a következménye.

Kínai térnyerés jöhet az IMF-ben

Jó esély van arra is, hogy a válságkezelésben már most is központi szerepet betöltő IMF esetében tőkeemelésről határoznak a G20-államok, és az is szinte bizonyos, hogy a Valutaalap tartalékait szívesen feltöltő Kína hangsúlyosabb szerepet kap majd a döntéshozatalban.

Visszatérve a már idézett guru elemzéseire, Soros szerint a világgazdaság feltőkésítésének sürgős feladatát elsősorban az IMF-nek kell végrehajtani; akármennyire tökéletlen is, és sokan bírálják, ez az egyetlen rendelkezésre álló intézmény. Azt javasolta, hogy az IMF 1969-ben létrehozott úgynevezett különleges lehívási joga (SDR, a pénzintézet elszámolási egysége) nemzetközi tartalékvalutaként működhetne. Ezzel Soros is csatlakozott az SDR-t preferáló Oroszországhoz és Kínához - igaz, közben az oroszok kissé visszakoztak, nem kívánják már állítólag megingatni a dollárt mint tartalékvalutát.

A feltörekvő piacok szempontjából nem túl jó hír is érkezett. Szinte esélytelen ugyanis az, hogy a vezető gazdasági hatalmak konkrét intézkedéseket hozzanak a devizaárfolyamok stabilizálására (bár sokak szerint kétséges, hogy tudnának-e egyáltalán tenni valamit), de arra azért lehet számítani, hogy a segélyekre fordítható összegeket megemelik majd.