Történelmi mélységben az eurózóna inflációja

Az euróövezetben márciusban átlagosan 0,6 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint tavaly márciusban, jelentették az EU statisztikai hivatalában kedden előzetes becslésként. Ez a legkisebb az euróövezet 1999. januárban kezdődött történetében.

Az elemzők 0,7 százalékos tizenkét havi inflációt valószínűsítettek márciusról. Februárban a tizenkét havi infláció 1,2 százalékra emelkedett a januári 1,1 százalékról, amely a legkisebb volt 1999. július óta.

Az irányzatot előre jelezte a német infláció alakulása: ott a tizenkét havi infláció márciusban 0,5 százalékra - EU-szabvány szerint számolva 0,4 százalékra -, 1999. július óta a legalcsonyabbra esett a februári 1,0 százalékról, amint a szövetségi statisztikai hivatal múlt hét végén közlte. Németországban már novemberben az EKB riadószáma alá, 1,4 százalékra csökkent a tizenkét havi infláció az októberi 2,5 százalékról EU-szabvány szerint számolva, miután 2007. áprilistól makacsul a 2 százalékos riadóküszöb fölött volt.

Előzőleg, decemberben az 1,6 százalékos tizenkét havi infláció is már két és féléves mélységi rekord volt az euróövezetben, miután novemberben a legnagyobb ütemben csökkent az infláció a közös statisztika 1997-es kezdete óta, 2,1 százalékra éves összehasonlításban. A decemberi tizenkét havi infláció már elmaradt az Európai Központi Bank (EKB) tizenkét hónapra legföljebb 2 százalékos, folyamatos céljától. Előzőleg az euróövezeti ütem utoljára 2007. augusztusban volt az EKB célja alatt.

Az adatok megerősítik, hogy az EKB folytathatja a kamatcsökkentést a gazdaság támogatása végett. Az elemzők csütörtökön ismét fél százalékpontos csökkentést várnak a banktól, 1,0 százalékra. Ez úgyszólván kötelező is az EKB számára, hiszen a legföljebb 2 százalékos tizenkét havi infláció alulnézetből is kötelező célja, amennyiben az árstabilitás a fenntartható gazdasági növekedés egyik feltétele.

Az EKB októberben kezdte az enyhítést, 4,25 százalékról, legutóbb e hónap elején enyhített, fél százalékponttal 1,50 százalékra csökkentve alapkamatát. Az infláció lassulása már nem csak a külső hatásokat - a kőolaj és az élelmiszerek nagy árveszteségét - jelzi, hanem az általános gazdasági visszaesést, a belső kereslethiányt is tükrözi.

Két vagy több egymást követő negyedéves visszaesés után már a tavalyi negyedik negyedév végén recesszióban volt az EU-ban Dánia, Finnország, Nagy-Britannia, Németország, Hollandia, Portugália, Magyarország, Észtország, Olaszország, Spanyolország, Lettország, Litvánia és Svédország, és, főleg a német eredmények miatt, az euróövezet egésze is az átlag szintjén. Még csak egy negyedévi - a negyedik negyedévi - negyedéves visszaesése alapján recesszió felé tartott a belga, a francia, a cseh és az osztrák gazdaság.

Az Európai Bizottság januárban 0,9 százalékos átlagos GDP-növekedést becsült az euróövezetben tavalyról, idénre 1,9 százalékos visszaesést, jövőre 0,4 százalékos növekedést jósolt. Később, január végén a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2,0 százalékra becsülte az euróövezetben idén várható átlagos GDP-csökkenést, és 0,2 százalékra tartotta csak a jövőre lehetséges növekedést. Két héttel ezelőtt az IMF már 3,2 százalékra növelte az idei euróövezeti visszaesés kilátását, és 0,1 százalékra csökkentette a jövő évi növekedés esélyét.