Szabadpiac helyett globális gazdaság jöhet

Szabadpiaci modell helyett globálisan szabályozott gazdasági modell kellene - jelentette ki Palánkai Tibor, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora a Világválság-magyar válság II. elnevezésű konferencián Budapesten pénteken.

Olvassa el itt a válság híreit!

Többek között a termelési, fogyasztási és más közgazdasági adatok hiányos, nem megfelelő kiértékelése, a statisztikai információk jelentőségének elhanyagolása vezetett a pénzügyi világválsághoz. Leküzdéséhez minden nemzetgazdaságnak és vállalatnak szüksége van komoly statisztikai elemzésre, amely megmutatja, melyik ágazatba érdemes befektetni a tőkét hitel felvételével. A hitel szükséges feltétele a fejlődésnek, ami "olajozza a gazdaságot" - mondta az MTA Politikatudományi Intézete, a Társadalomtudományok és Európa-tanulmányok Alapítvány és a Budapest Klub rendezvényén.

A professzor közölte: jól átgondolt, stratégiai döntésekkel meghozott kölcsönfelvétellel mindenki jól jár. A vállalkozás fejlesztheti kiválasztott profilját, ezáltal több profitra tesz szert, amiből kamatostul megadhatja a hitelt. Ugyanakkor a társadalomnak is hasznos lehet a cégek innovációja, hiszen termékeikből, szolgáltatásaikból ők részesülnek, amivel magasabb lesz az életszínvonaluk.

A mostani eladósodási válság előtt azonban nem gondolták át körültekintően a vállalatok, milyen irányú fejlesztésekre vegyenek fel hiteleket. Így kevés bevételt hozó ágazatokba fektettek, és a hiteleket sem tudták visszaadni, ebből indult ki a mostani válság - mondta.

Palánkai Tibor szólt arról, hogy a világválság nem csak hitel-, hanem túltermelési válság is, amelynek legjellemzőbb példája az autóipar. Az idén 92 millió autót gyártanak a cégek világszerte, de előreláthatóan mindössze 60 milliót adnak majd el. Magyarország gazdasága túlságosan függ az autóipartól, ezen úgy kell változtatni, hogy máshova fektetnek be a cégek.

A gazdasági válsághoz vezetett az is, hogy a vállalkozások "korlátlanul vitték keresztül akaratukat" az össztársadalmi érdekekkel szemben, azaz inkább a bevétel számított, mint az emberek szükséglete. Ezt az állapotot kell megszüntetnie az államnak, az intézkedésekbe és döntésekbe pedig be kell vonni az önkormányzatokat, a kamarákat, a szakszervezeteket és egyéb civil szervezeteket is. Ezzel létrejöhetne a szabadpiaci modell helyett a globálisan szabályozott gazdasági modell - vélekedett.

Vitányi Iván, az MTA Politikai Tudományok Intézetének tudományos tanácsadója előadásában kitért arra, hogy a válság természetes jelenség, az emberiség történetében időről időre megjelent. A modern korban létrejött "pénzpiac világának élménye a fejlődés", ami nem mindig töretlen, s ez válságként jelentkezik.

Véleménye szerint a fejlődés megszakadására az emberiség kétféleképpen reagálhat: vagy forradalom tör ki, vagy válság alakul ki. Megjegyezte, hogy "a forradalmak kora lejárt, manapság a válságok korát éljük", amit a társadalmaknak kezelniük kell, "ki kell belőle törni". Ez történhet a politikai kormányzat vezetésével, mint az Egyesült Államokban 1929-1933-ban a nagy gazdasági válság idején, de rossz esetben előtérbe kerülhetnek szélsőséges társadalmi szerveződések, mint az olaszországi fasizmus vagy a németországi nácizmus - folytatta.

A jelenlegi nyugat-európai és a kelet-közép-európai válság alapvetően különbözik egymástól, Magyarország régiójában mélyebb és szélesebb körű. A mostani válság azonban jó lehet arra, hogy a társadalmat érintő fontos reformokat végrehajtsa az ország vezetése - tette hozzá.