Munkanélküli milliók Ázsiában, lassul Kína és Japán

Vágólapra másolva!
Drasztikusan nő a munkanélküliség Ázsiában, nem kímélve a diplomásokat sem, míg Kína és Japán gazdasága a válság begyűröző hatásaival küzd. Kína a külföldi bankokat akarja kényszeríteni gazdasága segítésére, Japán viszont csak tehetetlenül áll története legnagyobb recessziójával szemben.
Vágólapra másolva!

Az ENSZ legújabb adatai szerint várhatóan 7,2 millió ember fogja elveszíteni munkahelyét Ázsiában. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) legrosszabb esetben akár 22,3 millió új munkanélkülit is elképzelhetőnek tart.

Amennyiben valóra válik az ILO jóslata, a kontinensen összesen 113 millió állástalan ember lesz. A probléma megoldásához a szervezet munkahelyteremtésre szólította fel az érintett kormányokat, de jelentésében hozzátette, hogy nagyon kicsi az esélye annak, hogy ténylegesen elég új munkalehetőség lesz.

Az ILO regionális igazgatója, Sachiko Yamamato, szerint a következő két évben 51 millió új állás kellene, hogy kompenzálják a munkavállalók növekvő számát. ,,A segítségnek gyorsan kell jönnie. A már beindult közösségi beruházások kiterjesztése gyors és hatékony módja lehetne a munkahelyek megvédésének."- írta a BBC.

Lassul a nagy sárkány

Még nincs meg a válasz a válságra Kínában, ahova szintén elért az elbocsátási hullám. Az USA, az EU és Japán gazdasági bajai a kínai export hanyatlásához vezettek, ami elbocsátásokat generált. A Bloomberg értesülései szerint a válság kezdete óta már 20 millió alkalmi munkás állása szűnt meg, csak a hazai piacra fókuszáló cégek jártak kicsit jobban.

A betelepült multik sem fogják tudni felszívni a munkanélkülieket. 70 százalékuk biztosan kevesebb embert fog felvenni, mint eddig, negyedük pedig már el is bocsátotta néhány dolgozóját. A válság különösen erősen érintette a pénzügyi és kommunikációs szektort és az újonnan végzett diplomások piacát. A most végzetteknek már nem csak egymással, hanem az új munkanélküliekkel is versenyezniük kell majd.

A gazdaság növekedése oldhatná meg a munkanélküliséget Kínában, de a mostani adatok nem kedvezőek. Az eredeti 8 százalékos növekedési célkitűzés nem fog teljesülni. ,,Túl nagy elvárás lenne 8 százalékos gazdasági növekedést remélni." Vallotta be Wen Jinbao kínai államelnök, amikor az ország helyzetéről beszélt.

Az IMF számításai alátámasztják az elnök szavait, a Nemzetközi Valutaalap is csak 6,7 százalékos növekedést vár. Ez a legalacsonyabb növekedési adat 1990 óta. A kormányzat szerint ez már negatívan befolyásolja majd a szociális stabilitást és a foglalkoztatottsági számokat. A helyzet romlásával várhatóan súlyosbodnak majd a belső feszültségek, több lesz a tüntetés.

A bankok segíthetnének

Forrás: [origo]

A válság megoldásaként Peking a gazdaság élénkítéséhez 585 milliárd dollárt akar felhasználni, több száz milliárdot pedig egy átfogó TB rendszer kiépítésére költene, hogy javítsa a közhangulatot. Van miből költeni: Kína valutatartalékai meghaladják a 2000 milliárd dollárt, ráadásul Peking az USA államkötvényeinek legfőbb tulajdonosa.

A kínai vezetők egyre jobban növelik a nyomást a különböző bankokon is, hogy könnyítsenek a hitelfelvételen a gazdaság felpörgetéséhez és szálljanak be a válság megoldásába.

A kínai bankok (Industrial & Commercial Bank of China, China Construction Bank, Bank of China) hamar kötélnek álltak a kedvező belső körülmények miatt, de a külföldi pénzintézetek nem ilyen lelkesek.

A most megkeresett külföldi bankok közt van az HSBC, a Citigroup és a Standard Chartered. Az otthoni bankok előtt nyitva állnak a biztonságosabb állami beruházások, de a külföldieknek csak a kockázatos ügyletek maradnak, amit ugyan nehezményeznek, de nem sokat tehetnek ellene.

,,Senki sem engedheti meg magának, hogy a partvonalon maradjon, még akkor sem, ha ez azt jelenti, hogy kockázatosabb cégeknek kell kölcsönt nyújtani." Mondta Yang Qingli, a BOCOM International Ltd elemzője. Mindenki a saját felelősségére utasítja el a kínai kormányzat kérését. ,,Vagy belemennek vagy lehetőségeket veszítenek el, azaz a vezetés valószínűleg nem fog engedélyezni új termékeket és fiókokat nekik."

Japán is vergődik

A régión belül Kína mellett Japán küzd még a legtöbb problémával. 15 elemző előrejelzését alapul véve 4 százalékkal fog zsugorodni a gazdaság. Erre még nem volt példa az ország történelmében.

Forrás: Getty Images

A fő felelősök az export kereslet visszaesése és a túl erős yen. Ezek a tényezők elbocsátásokra és termeléscsökkentésre kényszerítették például a Sonyt és a Toyotat is. A munkanélküliség gyorsabban emelkedik, mint az elmúlt 41 évben bármikor. Ennek ellenére a kormány még mindig nem avatkozott be, és ez meg is mutatkozik Taro Aso miniszterelnök alacsony népszerűségi értékein.

Ezen a héten a reálgazdaság mellett a részvénypiacok is gyengélkedtek. A tokiói Nikkei részvényindex 4,7 százalékot esett, mivel nem sikerült megnyugtatni a bizalmatlan befektetőket. Yoshiki Shinke, vezető közgazdasági elemző szerint, egyértelművé vált, hogy a politikusok segítsége nélkül az egyetlen, amit Japán tehet az az, hogy várja a jobb időket és a tengerentúli kereslet növekedését.