Új EU-költségvetési terven dolgozik az elnökség

2005.06.17. 10:29

Újabb költségvetési kompromisszumon dolgozik a luxemburgi EU elnökség. Az Európai Tanács pénteki találkozóján egyelőr5e nem siekrült megegyezni az Unió 2007-2013-as költségvetéséről. A legfőbb vita tárgyát továbbra is a brit visszatérítés képezi,a melyről eddig Tony Blair miniszterelnök nem hajlandó lemondani.

Új, kompromisszumos javaslaton dolgozik az EU-költségvetés ügyében az Európai Unió soros elnöke, Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök. Egyes vezetők már elhagyták a brüsszeli csúcs épületét - közölték delegációk tagjai pénteken az MTI-vel. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azt mondta, ő továbbra is reménykedik a megállapodásban.

Szemtanúk távozni látták a csúcs helyszínéről például Gerhard Schröder német kancellárt és Silvio Berlusconi olasz kormányfőt, valamint Jacques Chirac francia elnököt. Ez azonban csak azt jelenti, hogy Juncker a délelőtti tanácskozás, majd az ezt követő munkaebéd után szünetet rendelt el. A luxemburgi vezetés délután ötre (más hírek szerint hatra) hívta össze az újabb tanácskozást. Szakértők szerint ezt követően dől majd el, hogy van-e érdeme folytatni a csúcsértekezletet, sikerülhet-e most megállapodásra jutni az EU 2007-2013 közötti költségvetéséről.

A litván miniszterelnök, Algirdas Brazauskas szerint Juncker külön megbeszéléseket kezdett az EU nagy nettó befizető országainak vezetőivel egy újabb kompromisszumos javaslat kidolgozására. Ugyanakkor név nélkül nyilatkozó diplomaták szerint az egyezség esélyei elég minimálisak.

A vita egyik döntő elemének általános megítélés szerint az számíthat, meddig tudnak elmenni a tagállamok a hat nettó befizető tagállam (Németország, Franciaország, Ausztria, Nagy-Britannia, Svédország és Hollandia) azon követelésének teljesítésében, hogy költségvetési hozzájárulásaik jelentősen csökkenjenek. Különösen a három utóbb említett ország kevesli mindazokat az elképzeléseket, amelyeket kollégáik nevében eddig ismertetett az EU soros, luxemburgi elnöksége.

Kiszivárgott hírek szerint Göran Persson svéd miniszterelnök a pénteki tanácskozáson vétóval fenyegetőzött, ha a költségvetési megállapodásban nem teljesülnek országa követelései, mindenekelőtt az, hogy csökkenjen a svéd befizetési kötelezettség. Persson úgy nyilatkozott, hogy nem szabad elsietni az egyezséget, még van idő a tárgyalásokra, hogy egy jobb költségvetést, s azon belül a terhek jobb elosztását érjék el. (Svédország egy főre számítva az EU egyik legnagyobb nettó befizetője.)

Luxemburg szerdán már előállt egy kompromisszumos javaslattal, amely szerint az EU hét év alatt összesen 871 milliárd euró elköltésére vállalna kötelezettséget, amely a tagállamok egyesített nemzeti jövedelmének (GNI) 1,06 százaléka lehet. Az Európai Bizottság tavaly még 1,14 százalékot - 994 milliárd eurót - irányzott elő, a hat nettó befizető állam ugyanakkor csak 1 százalékot - 815 milliárd eurót - lenne hajlandó finanszírozni - ezt azonban elvetették a csőcstalálkozó résztvevői.

A felzárkóztatási pénzek lefaragása elsősorban Spanyolországtól, Portugáliától és Görögországtól vonna el összegeket, az új tagállamokon összesen csak 8-9 milliárd eurót takarítana meg az EU. Ezt a strukturális és kohéziós alapokból elnyerhető maximális támogatások rögzítésével érnék el. E szerint - ellentétben a jelenlegi szabályozással - nem minden jogosult állam hívhatná le a pénzeket a GDP 4 százalékáig, hanem csak azok az országok, ahol a GNI az uniós átlag 40 százaléka fölött van.

A magyar álláspontot nem bizonytalanította el a luxemburgi javaslat. Magyarország azt szeretné, hogy az egy főre jutó támogatás tekintetében a büdzsé juttassa az első öt uniós tagállam közé - közölte csütörtök este Brüsszelben László Boglár kormányszóvivő. A kiinduló magyar tárgyalási állásponton nem kellett változtatni az új javaslat nyomán - mondta László Boglár.

Korábbi közlések szerint célkitűzés az, hogy az unióban mielőbb lezárják a pénzügyi vitát, és lehetővé tegyék, hogy az EU azután a fontos gazdasági és fejlesztési kérdésekkel tudjon foglalkozni.

Blairen múlhat a költségvetési vita

A költségvetési vita másik sarkalatos pontja a 4,4 milliárd euró összegű brit visszafizetés témája. Tony Blair brit miniszterelnök már korábban közölte, hogy Nagy-Britannia megvétóz minden olyan kísérletet, amely a 21 éve kiharcolt uniós visszatérítés csökkentésére irányul egészen addig, amíg nem készül átfogó reform a mezőgazdasági kifizetéseket illetően. Ez utóbbiról viszont Franciaország hallani sem akar.

Brüsszelben némi meglepetésként hatott, hogy London még azután is vétóval fenyegetőzött, hogy az uniós elnökség olyan kompromisszumos elképzelést jelentett be, amely már 2013 utánra tolná el az unióban egyedülálló brit költségvetési visszatérítésről szóló vitát, és a most szóban forgó hét évben lényegében a mai szintet garantálná. A brit visszatérítésről június végéig mindenképpen meg kellene állapodni, mert a következő fél évben Nagy-Britannia lesz a soros uniós elnök, és ekkor szinte lehetetlennek látszik e kérdés rendezése.

Nem segített a költségvetés vita elmozdításában a csúcs első napján az alkotmányos szerződés teljes megtartásáról született döntés sem. A költségvetési vitát megelőzően Brüsszelben bejelentették, hogy későbbre - 2006 novemberére - halasztják az uniós alkotmány ratifikálását. Szakértők szerint ez a döntés azt a benyomást kelti, hogy az unió időlegesen túltette magát a franciaországi és hollandiai népszavazás okozta közvetlen válságon, és így kisebb tragédia lehet a büdzsévita le nem zárása.

A hivatalos tervek szerint az EU-csúcsértekezlet pénteken kora este ér véget. A vita elhúzódása esetén azonban a befejezés áthúzódhat szombatra is.

KAPCSOLÓDÓ CIKK