Váratlanul nagy a külkereskedelmi hiány

A külkereskedelmi deficit - a becsült adatokkal kiegészítve - az idei év januártól áprilisig tartó időszakában 1,531 milliárd euró volt, szemben az egy évvel korábbi 1,429 milliárd euróval. Az év első négy hónapjában szokatlanul magas volt az import - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön.

Az export 13,625 milliárd euró volt, 13,6 százalékkal nőtt a tavalyi év hasonló időszakához képest, az import 15,156 milliárd eurót tett ki, 12,9 százalékkal haladta meg a bázist. Az első negyedévben a külkereskedelmi deficit - a becsült adatokkal kiegészítve - 727,7 millió euró volt, szemben az egy évvel korábbi 906,4 millió euróval.

A becsült adatok nélkül az idén az első négy hónapban 13,226 milliárd euró export és 15,068 milliárd euró import mellett a hiány 1,842 milliárd euró volt.

A KSH közlése szerint az előzetes adatok alapján januártól áprilisig tartó időszakban forintban számolva, a becsült adatokkal kiegészítve mind az export, mind az import mintegy 20 százalékkal nőtt a megelőző év azonos időszakához képest. Az utóbbi két hónapban az import növekedése gyorsabb ütemű volt, mint az egyébként magas exporté. Ennek következtében a külkereskedelmi mérleg hiánya 44 milliárd forinttal nagyobb volt, mint a megelőző év első négy hónapjában.

Az idei év első négy hónapjában a becsült adatokkal kiegészített kivitel 3521 milliárd forint, a behozatal 3912 milliárd forint volt. Az időszakon belül az import márciusi és áprilisi növekedési üteme jelentősen, 3 illetve 5,5 százalékponttal meghaladta az exportét, ami ezekben a hónapokban 18 és 15,5 százalékos növekedést mutatott.

Összességében az év első négy hónapjában az export jelentős, de változó ütemű növekedése mellett az import szokatlanul magas értékű volt, és így a hiány 44 milliárd forintos növekedést követően 391 milliárd forintot tett ki. Az export valamennyi árufőcsoportban jelentősen nőtt, és az import esetében is - az energiahordozók forgalmát leszámítva - hasonló tendencia érvényesült.

A kivitel 62 százalékát, a behozatal több mint felét adó gépek és szállítóeszközök kereskedelme mindkét irányban 20 százalékot meghaladó mértékben bővült. A növekedés legfőbb tényezőit exportban a mobiltelefonok, a belső égésű motorok és a személygépkocsik, importban az elektromos alkatrészek, az integrált áramkörök és ugyancsak a személygépkocsik jelentették.

A feldolgozott termékek kivitele lényegesen kisebb mértékben bővült, mint a behozataluk. Az import növekedésében jelentős szerepet játszott a többszörösére bővülő alumíniumalapanyag-behozatal, valamint az utóbbi két hónapban megélénkülő gyógyszerimport. Ez utóbbi termékkörben a kivitelben is jelentősen bővült a forgalom.

Az exportból 5 százalékkal, az importból pedig még kisebb aránnyal részesedő élelmiszer-, ital-, dohánytermékek kivitele a legkisebb, a behozatala viszont a legnagyobb mértékben bővült az árufőcsoportok közül. Az agrárjellegű forgalmunkon belül a búzaexport drasztikusan visszaesett, a behozatalban ugyanakkor - a kukorica-vetőmagvak továbbra is jelentős bővülésén túl - a tejtermékek, a húsok és húskészítmények, valamint a zöldségek és gyümölcsök importjának növekedése figyelemre méltó.

Az árufőcsoportok közül kizárólag az energiahordozók importértéke csökkent. A kőolaj esetében az árszint és a behozott mennyiség egyaránt mérséklődött, míg a földgáz importjában az árszínvonal emelkedésének mértékét meghaladó mennyiségi csökkenés következett be - derül ki a KSH közleményéből.