Sokéves pereskedést hozhat a vörösiszap-katasztrófa

Természeti katasztrófa vagy emberi mulasztás - elsősorban ezen múlik, kinek kell kifizetni a kolontári vörösiszap-katasztrófa több milliárdos számláját. Ha a cég hibázott, akkor a károsultak perelhetik a társaságot, és az [origo]-nak nyilatkozó környezetvédelmi jogász szerint jó esélyük van megnyerni a kártérítési pert, ami azonban akár 5-6 éven át is eltarthat.

Az állami segítségben, a biztosítók jószándékában és a bíróságban bízhatnak azok a kolontári, devecseri és somlóvásárhelyi lakosok, akiket kár ért a hétfői vörösiszap-katasztrófa miatt. A tározót üzemeltető cég felelősségbiztosítása ugyanis szinte bizonyosan nem fedezi majd a károkat, a károsult lakosok lakásbiztosításai pedig az esetek többségében nem kötelesek ipari katasztrófa esetén fizetni - miközben egyelőre az is kérdéses, hogy kinek kellene fizetni a károk miatt.

A károk megtérítése a kárt okozó kötelessége, azaz először azt kell megállapítani, hogy ki a felelős a gát átszakadásáért, illetve a vörösiszap-áradat által okozott károkért. Orbán Viktor miniszterelnök kedden délután felkérte Pintér Sándor belügyminisztert, hogy részletesen vizsgálja, vizsgáltassa ki mind a büntetőjogi, mind az anyagi felelősséget az Ajka közelében történt iszapömlés ügyében. "A helyzet úgy áll, hogy nincs olyan információnk (...), amely szerint természeti okai lennének ennek a katasztrófának" - mondta a kormányfő a Kormányzati Koordinációs Bizottság ülése után. Szerinte, ha egy katasztrófának nincs természeti oka, akkor az emberek által okozottnak tartható. "Élünk a gyanúperrel, hogy itt erről van szó" - tette hozzá.

Nem így látják a vörösiszap-tározót működtető cég vezetői, Tolnai Lajos elnök és Bakonyi Zoltán cégvezető az [origo]-nak azt nyilatkozták, hogy nem érzik magukat felelősnek, mivel minden szükséges intézkedést megtettek. Állításuk szerint "nem biztos, hogy van hibás", Bakonyi Zoltán természeti okokra hivatkozott - az [origo] kérdését, miszerint az idei rekord mértékű esőzés után nem kellett volna-e felkészülni a katasztrófa lehetőségére, a hatósági vizsgálat megvárására hivatkozva elhárították.

Kártérítési pert indíthatnak

"Sok múlhat azon, hogy mit hoz az iszaptározó megrongálódásával kapcsolatos vizsgálat, ugyanis alapvetően az dönti el, hogy kötelesek-e fizetni a biztosítók, hogy természeti hatásra történt a katasztrófa vagy az üzemeltető cég gondatlansága okozta azt" - mondta az [origo]-nak Németh Péter a CLB biztosítási alkuszcég igazgatója. Amennyiben természeti katasztrófa okozta a gátszakadást, akkor a cégnek, illetve a felelősségbiztosításának nem kell fizetnie, a lakásbiztosítóknak azonban igen, amennyiben pedig gondatlanságról van szó, akkor épp fordított a helyzet.

Szolidárisak lehetnek a biztosítók

"Elképzelhető, hogy a lakásbiztosítók akkor is fizetnek, illetve segítenek, ha nem természeti katasztrófa okozta a bajt" - mondta Németh Péter, ugyanakkor hozzátette, hogy biztos abban, hogy ez csak azokra vonatkozik, akik rendelkeznek legalább lakásbiztosítással. Amennyiben a cég gondatlansága okozta a tározó megrongálódását, akkor is lesznek, akiket biztosan kifizet a biztosító - állítja Németh Péter. Akinek úgynevezett "all risk", vagyis minden kockázatot fedező biztosítása van, illetve gépjárműveknél a teljes casco fizet a károk után. Ugyanakkor a szakértő szerint a minden kockázatra kötött biztosítás jóval drágább a szokásosnál, ezért elég ritka Magyarországon.

Bonyolítja a képet, hogy a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (MAL Zrt.) felelősségbiztosítása nem terjed ki a károsultakra, azaz "a biztosító senkinek nem fog fizetni a vállalat által kötött biztosítás alapján" - legalábbis ezt mondta Pintér Sándor belügyminiszter. Az Aegon Biztosító kedden "meg nem erősített piaci információkra adott válaszreakciók" alapján azt közölte, hogy az üzemeltető társaságnak mindössze 10 millió forintos felelősségbiztosítása van, ami "eltörpül a várható kártérítési igények mellett".

A cég biztosítója tehát jó eséllyel nem fogja kártalanítani a károsultakat, akiknek azonban jó esélyeik vannak a bíróságon nyerni, ha kártérítési pert indítanak a cég ellen - mondta az [origo]-nak Bándi Gyula, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, környezetvédelmi jogász. "A cég azon állítása, hogy sok eső esett, nem lehet mentesülési ok, mivel a hatályos magyar jog értelmében a környezetre veszélyes tevékenységgel okozott kár esetében a felelősség objektív. Mentesülhetne a cég az objektív felelősség alól, ha a katasztrófát vis maior, valamilyen elháríthatatlan katasztrófa okozta volna, ebben az esetben az esőzéseket azonban nem lehet ilyennek nevezni" - mondta Bándi Gyula.

Akár Strasbourgig is elmehetnek

Ha eldőlt, hogy a cég a felelős, akkor az a legjobb, ha az érintett önkormányzatok a károsultakat képviselve pertársaságba tömörülnek és így fordulnak a bírósághoz - mondta Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport irodavezetője az [origo]-nak. Bándi Gyula szerint is ésszerű összeállni a kártérítést követelő lakosoknak, bár várhatóan a bíróság is összevonná az ügyeket, ha azt látja, hogy többen adtak be azonos tárgyban keresetet. "A per 5-6 évig is elhúzódhat, mivel a kártérítés összegét lehet vitatni, illetve a per nyilván nem érne véget első fokon. Egy ilyen esetben a cég nyilván próbálná bizonyítani, hogy vis maiorról van szó, vagy hogy a kártérítést követelők nem megfelelően építették a házukat, de magát a jogalapot nem lehetne vitatni" - mondta Bándi Gyula.

Az esetleges per során mind a felperesek, illetve az alperes is benyújthat az általa felkért szakértők által készített szakértői véleményt, valamint a vita során a bíróság igazságügyi-szakértőt is kirendelhet. Az teljesen a bírótól függ majd, mely szakértői vagy hatósági - ilyen esetkben a regionális környezetvédelmi hatóság és az építási hatóság jogosult magától viszgálatot indítani - véleményekre alapozza a döntését, de a kártérítési összeg megállapításánál csak a szakértők véleménye számít.

Forrás: MTI/Mohai Balázs

A tározót üzemeltető cég felelősségbiztosítása szinte semmire sem lesz elég

Ha a kártérítési pereket indító lakosok nem lennének teljesen elégedettek a magyarországi eljárás kimenetelével, akkor még mindig fordulhatnak a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához. Bándi szerint itt is jók lennének az esélyeik, mivel egy tíz évvel ezelőtti, hasonló török ügyben is a kártérítési pert indítók javára ítélt a bíróság. Abban az esetben egy nyomornegyed fölé épült, illegálisan működő hulladéklerakó robbant fel, és haltak meg több mint harmincan. E két eset között persze annyiban nem vonható párhuzam, hogy ott az államnak is egyértelmű volt a felelőssége, mivel hagyta, hogy illegálisan működjön a hulladéklerakó, de az is jelzésértékű, hogy a hulladéklerakót üzemeltető cég ellen is megnyerték a pert a lakosok.

Az állam felelőssége Magyarországon is felmerülhet, az államnak akkor lenne jogi felelőssége, ha kiderülne, hogy a cégnél valamilyen hatósági engedély, ellenőrzés nem stimmel - mondta Bándi, aki szerint az államnak ezen kívül esetleg erkölcsi felelőssége lehet amiatt, hogy nem ösztönözte eléggé a hulladék-újrahasznosítást a tárolás helyett. "Valószínűleg a megelőzés jóval kevesebbe került volna az államnak, mint amennyibe az utólagos kárelhárítás fog" - mondta a jogász. A lakosokon kívül az állam vagy környezetvédelmi szervezetek is indíthatnának pert a cég ellen. Előbbi a hatályos környezetvédelmi törvényre és a polgári törvénykönyvre hivatkozva követelhetné a kárelhárításra költött állami pénzeket a cégtől, utóbbiak pedig nem kártérítésre irányuló pert indíthatna, hanem csak arra törekedhetne, hogy a hatóságok tiltsák meg a cégnek a környezetre veszélyes tevékenységek űzését.

Minimális összegre kötik a cégek a biztosítást

Magyarországon nincs megfelelően szabályozva a veszélyes anyagokkal foglalkozó társaságok felelősségbiztosítási rendszere, ezért fordulhat elő, hogy egy különösen veszélyes anyaggal dolgozó vállalat a bekövetkezett milliárdos kárt okozó balesethez képest jóval alacsonyabb kártérítést nyújtó biztosítással rendelkezik - mondta Rácz István, a Biztosítás.hu ügyvezető igazgatója. Püski András, a Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetsége (Mabiasz) az [origo]-nak azt mondta, hogy a szervezetük már hónapok óta kopogtat a kormánynál, hogy a szakminisztérium, a biztosítók, önkormányzatok bevonásával hozzanak létre egy munkabizottságot, amely kidolgozná a katasztrófahelyzetek kezelésére szolgáló biztosítási rendszert.

Az Európai Unió egyik 2009-es direktívája előírja, hogy a felelősségnek nem csak a kiömlött veszélyes anyagok eltakarítását kell magában foglalnia, de az állat és növényvilágban, földterületben, vízkészletekben és más területeken okozott közvetett károkat is. A Biztosítás.hu ügyvezetője szerint a hazai vállalatok gondolkodásában csak a törvényi változás hozhat változást és bírhatja rá őket a megfelelő felelősségbiztosítások megkötésére. A magyarországi vállalatok átlagos felelősségbiztosítása ugyanis lényegesen kisebb, mint mondjuk szlovák, cseh, vagy akár lengyel társaiké. Egy megfelelő biztosítás ugyanis 50-100 millió forintba kerülne évente, de törvényi előírás hiányában a "minél olcsóbb" szemlélet maradhat az uralkodó.

Kisbenedek Péter, az Allianz elnök-vezérigazgatója az MTI-nek azt mondta, hogy szinte minden cég minimális összegre köt felelősségbiztosítást, így bármilyen nagyobb kár gyakorlatilag biztosítási fedezet nélkül marad. A cégvezető az a gond, hogy jelenleg csak a felelősségbiztosítás létét kell igazolni, és hogy egy kár esetén az mire elég, azt nem vizsgálja senki.