A legszegényebbeket már elérte a kilakoltatás réme

A lakáshitelesek egymás után kapják az árverési haladékokat, a nemfizető önkormányzati bérlők kilakoltatása azonban már el is kezdődött. A helyi hatóságok szerint vannak, akiken nem lehet segíteni, az önkormányzatokat kritizáló érdekvédők szerint pedig a kilakoltatási moratórium kiterjesztése lehet a megoldás, de ők is elismerik, hogy ez el is odázhatja a bajokat.

Az új kormány "meg fogja tiltani a kilakoltatásokat és az árverezéseket, a kérdés sürgős megoldást igényel, családokat nem lehet az utcára tenni" - a kormányra készülő Fidesz ugyan részletekbe nem bocsátkozott, de a követendő lakáspolitikai irányt egyértelművé tette az utóbbi hetekben. Az árverési moratóriumról szóló politikai nyilatkozatokból az is kiderül, hogy a fenti ígéret csak azokra vonatkozik, akik hitelből vették a lakásukat és fizetési késedelembe estek, vannak ugyanis akiket a kilakoltatás réme most is fenyeget: a szociális lakások bérlőit.

A szociális bérlők helyzete azért jóval rosszabb, mint a hiteleseké, mert a bajba jutott hitelesek életét megkönnyitő jogszabálymódosítások nem vonatkoznak rájuk. Az eredetileg a december 1. és március 1. közötti időszakra vonatkozó kilakoltatási tilalmat ugyanis nem egyszerűen meghosszabbította a kormány, hanem egy olyan jogszabályon (a zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének szabályairól szóló rendeleten) keresztül tolta ki a moratóriumot április 15-ig, amely nem érinti a bérlőket, és hasonló volt a helyzet a júniusi határidőt szabó április eleji kormánydöntéssel is. Ez azt jelenti, hogy a legszegényebb rétegekből kikerülő szociális bérlőket március elejétől ki lehet tenni az utcára, és az [origo] által megkeresett önkormányzatok közül több is jelezte, hogy a végrehajtások és kilakoltatások már meg is kezdődtek.

Beindult a gépezet

"Ózdon már elkezdődtek a kilakoltatások" - tájékoztatta az [origo]-t az Ózdszolg Nonprofit Kft. A társaság szerint 12 kilakoltatás van folyamatban a városban, ebből ötöt felfüggesztettek, mivel menet közben kifizették a hátralékot és még két esetben várható, hogy meg tudnak állapodni a lakókkal, a többi esetben azonban számolni kell azzal, hogy a családok az utcára kerülnek.

Szociális alapon az ózdi önkormányzat havi 2-3 ezer forintos díjért komfort nélküli bérlakásokat ad rászorultsági alapon, vagyis a lakásokban nincs meleg víz, villany és WC sem. Az állapotokat jól jellemzi, hogy azt a lakást, amelyből április 14-én tették ki a lakókat, még a sok esetet végigkisérő Ózdszolg is "lakhatatlannak" minősítette.

A soproni önkormányzat szociális csoportjának tájékoztatása szerint 51 ügyfél van jelenleg a listájukon, akikkel fel kell venni a kapcsolatot a fizetési elmaradásaik miatt. Csitkovicsné Varga Julianna a csoport munkatársa szerint még nincs kilakoltatás a városban, de vannak végrehajtás alatt álló ügyek, sőt egy olyan példa is akadt, hogy a bérlő önként leadta a lakást, mert tudta, hogy nem tudná azt megtartani. A ferencvárosi önkormányzatnál 115 végrehajtási eljárás zajlik, Győrben pedig egyelőre ugyan még szintén nem lakoltattak ki senkit, de van 3-4 olyan ügy, amely a bírósági végrehajtás fázisába érkezett.

Ódzkodnak a kilakoltatásoktól

Egyes önkormányzatok arra készülnek, hogy bérlakásokból kilakoltassanak mélyszegénységben élő lakókat és ez ellen semmilyen, a válság hatásai miatt szükséges, állami rendelkezés nem védi őket - hívta fel a figyelmet április 14-ei állásfoglalásában a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), amely szerint problémás, hogy míg a banki lakáshitel-felvevőket végrehajtási moratórium védi, addig a szegény rétegekre ez nem vonatkozik.

Bár a kilakoltatások valóban elkezdődtek, de a kérdéseinkre adott önkormányzati válaszokból az derül ki, hogy a helyi hatóságok kifejezetten ódzkodnak a kilakoltatásoktól - ennek a politikai okokon túl anyagi indokai is lehetnek, az elhagyott lakásokat ugyanis sok esetben fel kell újítani a kiosztás előtt, ami jelentős költségekkel járhat. A lelakottság egyes esetekben olyan nagy lehet, hogy az önkormányzat nem is renovál, hanem inkább bont - tudtuk meg az ózdi illetékesektől.

"Három hónapos díjfizetési csúszás után küldjük a felszólítást a lakónak, amely után 8, közüzemi díj hátraléka után 15 nap a fizetési határidő, ennek leteltével pedig az önkormányzat felbontja a bérleti szerződést. A gyakorlatban azonban 2-2,5 év is eltelik ezután a tényleges kilakoltatásig, mivel ehhez bírósági eljárás szükséges, ami alatt az önkormányzat lehetővé teszi a hátralékok rendezését vagy akár a részletfizetést, ez pedig az eljárás felfüggesztésével jár" - mondta Szemere Endre, az Ózdszolg ügyvezetője.

"Semmit nem fogad el"

Ferencvárosban az eljárási időn túl egy éves halasztást lehet kérni, tehát az utcára kerülés itt sem azonnali. Várkonyi Imréné, a kerület lakásügyi csoportjának vezetője szerint ők is három hónapos elmaradás után küldik az első felszólítást, amelyben felkínálják az önkormányzat segítségét például családsegítés, adóstámogatás, lakbértámogatás formájában - az anyagi segítség nem alanyi jogon jár, a támogatást feltételekhez kötik.

Sopronban több lehetséges eszközt is mérlegelnek, ezek között szerepel, hogy tudnak-e munkát adni az illetőnek, van-e lehetőség lakhatási, étkezési vagy egyéb támogatás nyújtására. Minden eset "nagyon nehéz" - jellemezte a bonyolult ügyeket a szociális csoport lakásügyekkel foglalkozó ügyintézője.

"Van, aki semmit nem fogad el, nem változtatnak az életmódjukon, rajtuk nagyon nehéz segíteni" - mondta Csitkovicsné, aki szerint "valami szankciót ki kell tűzni" a változtatni képtelen adósokkal szemben, mert különben az önkormányzat megy tönkre az adósságok átvállalásával. Elmondása szerint az "ügyfelek" 90 ezertől 2,8 millió forintig terjedő hátralékokat halmoztak fel, tehát nagy különbségekkel szembesül az önkormányzat, vagyis sokféle igényhez kell alkalmazkodnia.

Az önkormányzat Győrben sem akarja átvállalni a lakosok tartozásait, Páternoszter Piroska, a helyi népjóléti osztály vezetője elmondta, hogy többféle formában támogatják azokat, akik rászorulnak, s ebben a lakhatás költségeihez való hozzájárulási is benne van. A kilakoltatásokat lakásfenntartási-, lakbér vagy rezsitámogatással próbálják megelőzni, de van úgynevezett adósságkezelési szolgáltatásuk is, amely a már bajba jutottak helyzetét próbálja rendezni - több-kevesebb sikerrel.

Moratóriumot a bérlőknek is?

"Könnyen lehet találni olyan példákat, ahol a bajba jutott bérlő ténylegesen nem akar dolgozni, vagy tenni sorsának javításáért, de ez bőven nem a többség. Ózdon az emberek 20 százalékának okoz gondot a fizetés, de ne mondjuk, hogy 20 százalék nem akar dolgozni" - érvelt Juhász Péter, a TASZ munkatársa, aki a megoldást abban látja, hogy a bajba jutottak bérlőknek is járjon a banki hiteleseket megillető törvényi védelem, például egy új moratórium.

A szociális törvény nagyrészt az önkormányzatok feladatkörébe delegálja a szociális ellátás biztosítását, és ez határozza meg a minimális ellátási kötelezettséget, a támogatás formáit és azokat a feltételeket is, amelyek alapján segélyt lehet adni a rászorulóknak. Juhász Péter szerint sok esetben a jog szerint, de nem a legjobb módon járnak el az önkormányzatok a bérlőkkel szemben. Szerinte az önkormányzatoknál arra hivatkoznak, hogy rengeteg szegényt ellátnak, de nincs több forrás, pedig gyakran egyszerűen csak a politikai akarat vagy a készség nincsen meg a segítségre. "Van, hogy tényleg csak a jó szándék hiányzik" - mondta Juhász hozzátéve, hogy sokszor az adósságkezelés felkínálása nem kerülne egy fillérébe sem az önkormányzatnak.

A moratórium megújítása azonban még a TASZ szerint sem jelent valódi megoldást, az adósok ugyanis a védelem ideje alatt ugyanúgy adósok maradnak, tehát a kölcsöneik tovább gyűlnek és kamatoznak. Például egy 2011. január 1-ig tartó moratórium önmagában csak annyit eredményezne, hogy akkor menne tönkre sok adós az addig is halmozódó hiteleik alatt. "Ha csak elodázzuk a gondot, akkor igen, ez valóban rossz megoldás" - ismerte el Juhász Péter, aki ezért azt javasolja, hogy az időt arra kell felhasználni, hogy az embereknek munkát biztosítsanak, illetve az adósságaikat áttekintsék.