Spanyolországból indulhat a válság új hulláma

Vágólapra másolva!
Spanyolország lehet a következő válsággóc a Financial Times által idézett elemzők szerint. A spanyol helyi bankok kemény árháborúba fogtak a lakosság befektetéseiért, ami alááshatja az egész bankrendszert, s ez Izlandhoz, Dubajhoz és Görögországhoz fogható pénzügyi vihart kavarhat.
Vágólapra másolva!

Spanyolországban a nagy hitelintézetek közötti árháború lehet a következő tömeges pénzügyi megingás katalizátora bankárok és elemzők szerint. A bukásnak leginkább a kis regionális bankok (spanyolul cajas) vannak kitéve, amelyek nem tudják tartani a lépést a nagyokkal, s bedőlésük a görögországihoz vagy az izlandihoz hasonló adósságválsághoz is vezethetne.

A két legnagyobb spanyol bank a BBVA és a Santander kemény árháborúba fogott. Előbbi 4 százalékra emelte a betéti kamatát a múlt héten, hogy utolérje riválisát. Ezzel az árversennyel elszívják a befektetéseket a regionális bankoktól, amelyek így nem jutnak elegendő forráshoz. "Ez megöli a cajasokat" - reagált egy európai banki szakértő a lapnak.

A regionális önkormányzatok által támogatott helyi bankok teszik ki a spanyol bankrendszer közel felét, számuk (46) szintén jelentősnek számít. A legfontosabb tulajdonságuk mégis az, hogy hatalmas arányban fektettek be az ingatlanpiaci felfutásba a válság előtt, azaz bukásuk magukkal ránthatná az ingatlanpiacot is.

A kisbankok forrásainak nagy részét a betétek jelentik, ezért a nagykereskedelmi hitelpiacra való átállás hirtelen változást hozna a bankrendszerben. Mivel a hitelpiacon gyenge szereplőnek számítanak, ezért állami (vagy önkormányzati) garanciák nélkül aligha lennének képesek forrást szerezni. A Morgan Stanley becslése szerint 43 milliárd euró kiadást jelentene ez az államnak.

A spanyol állam azonban már így is igencsak eladósodott és a magas államháztartási hiány korlátozza a kiadások növelését. Amennyiben az állam kisegíti a bajba jutott bankokat, úgy azt csak kemény megszorítások árán tehetné meg, különben a görög válság útjára lépne az ország. Az OECD adatai szerint 2009-ben 9,6 százalék volt a deficit, míg az államadósság a GDP 66 százalékára hízik idén.