Kelet-Európára is hathat a görög betétkiáramlás

Londoni elemzők szerint egyes kelet-európai gazdaságokra is hatással lehet a betétek jelentős mértékű kivonása a görög bankrendszerből. A Financial Times által idézett adatok szerint az idei év első két hónapjában a betétesek 10 milliárd eurót vontak ki a görög pénzintézetekből; ez a teljes bankrendszer-szintű betétállománynak hozzávetőleg a 4,5 százaléka.

Az Eurasia Group nevű vezető londoni gazdasági-politikai kockázatértékelő és tanácsadó csoport erről kiadott csütörtöki helyzetértékelésében kiemelte: a görög bankok jelentős hitelezői számos délkelet-európai gazdaságnak - a négy legnagyobb görög bank összesített térségi kinnlevősége 75 milliárd euró -, és az esetleges kihelyezési szigorítások makrokockázatot jelentenek ezekben a gazdaságokban, különösen Romániában és Bulgáriában, de több egykori jugoszláv tagköztársaságban is.

Az Eurasia Group csütörtöki londoni elemzése szerint a térségi makrocsatornákon keresztül az ezekben az országokban szintén jelentős kinnlevőség-állománnyal jelenlévő osztrák bankokra is hárulhatnak negatív következmények a görög bankkockázatból. A ház felidézi, hogy az osztrák bankrendszer kinnlevőségeinek értéke a kelet-európai térség egészében az éves osztrák hazai össztermék (GDP) hozzávetőleg 60 százalékával egyenlő.

Görögország szuverén adós kockázati megítélése mindeközben folyamatosan romlik. A tízéves futamidejű, piacon lévő görög államkötvény hozama a csütörtöki londoni kereskedésben 7,4 százalék fölé emelkedett, magasabbra, mint a görög euróövezeti csatlakozás óta bármikor.

A Financial Times a hét elején azt írta, hogy a görög kormány - most első ízben - feltörekvő piacokra szakosodott amerikai befektetőket próbál megkörnyékezni egy új dollárkötvénnyel, miután a görög kötvények iránti kereslet Európában "markánsan csökkent" az utóbbi időszak egymást követő kibocsátásai során.