Tech-központot lát Magyarországban az EBRD

Magyarországot, mint a mobilalkalmazások egyik központját képzeli el a jövőben az EBRD szakértője, Nicholas Jeffery. A szakembernek iPhonja van, de nem szereti, nincs fent a Facebookon, mert szerinte nem elég biztonságos, és örül, hogy Budapesten mindenki egyfolytában telefonál.

"Hosszas régiós kutatás előzte meg a döntést, amely szerint Magyarországon segít létrehozni egy technológiai központot a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD)" - közölte az [origo]-val a pénzintézet telekommunikációs befektetésekért felelős vezetője, Nicholas Jeffery.

Az EBRD 2008 októberében jelentette be, hogy minden eddiginél nagyobb értékű új finanszírozással segíti idén a válságtól súlyosan érintett közép- és kelet-európai térséget. A tágabb értelemben vett Kelet-Európa átalakulásának finanszírozására 1991-ben létrehozott EBRD 7 milliárd euróig terjedő finanszírozást tervez működési területén, ami egymilliárddal haladja meg az eredetileg tervezettet.

Mivel az EBRD-finanszírozási programok általában 2:1 arányban vonzanak társfinanszírozásokat a kereskedelmi szektorból - vagyis egységnyi EBRD-összeghez még kétszer annyit adnak hozzá magánszférabeli befektetők -, a bank által kezdeményezett új befektetések elérhetik a 20 milliárd eurót a régióban.

Modern készülékek, kevés alkalmazás

Az utóbbi évtizedben a magánbefektetők és az olyan befektetési bankok, mint az EBRD, technológia-, média- és telekommunikációs (TMT) befektetéseiket az internetes forgalom generálására és rendszerintegrációra és alkalmazásokra - elsősorban mobilalkalmazásokra fordították. Jeffery szerint a mobilfejlesztések területén az alapprobléma az, hogy kevés az alkalmazás a mára nagyon modern készülékekhez.

"Mobiltársadalom vagyunk, ami fokozottan igaz Kelet-Európára, még inkább Magyarországra" - közölte a szakember. Információt cserélünk minden nap, sokszor külföldre írunk, telefonálunk és a mobilkészülék az, ami mindig kéznél van és megfizethető. Míg a laptoppal nem biztos, hogy csatlakozni tudunk az internethez, az erre alkalmas mobilokkal bármikor megnézhetjük az e-mail-eket, kapcsolatot tarthatunk bárkivel.

Magyarország vezető szerepe a mobilalkalmazások fejlesztésében logikusnak tűnik Jeffery szerint. Először a nemzetközi háttérrel rendelkező mobilszolgáltatók jöttek az országba a kilencvenes években - T-Mobile, Vodafone és a Telenor tulajdonú Pannon - és hozták magukkal a szintén nemzetközi készülékgyártókat, a Nokiát, Ericcsont és az Alcatelt. Ahogy nőtt és fejlődött a mobilpiac, 2008-ra elérte a 120 százalékos penetrációt, ami azt jelenti, hogy jóval több készülék és SIM-kártya van forgalomban, mint ahány ember él Magyarországon.

A magas penetráció és a fogyasztók elvárásai pedig katalizátorként működtek az alkalmazások fejlesztésében, egyre több felhasználó szerette volna több kommunikációs lehetőségre használni a készülékét.

Szűkül a szakadék

A kommunizmus bukása után sok friss diplomás vándorolt Kelet-Európából nyugatra, mivel a hazai piacok korlátozottak voltak, mostanra azonban az EBRD úgy látja, a tendencia visszafordult, az életminőségbeli különbségek csökkentek. Magyarországra emellett jellemző a kreativitás, földrajzilag tökéletes helyen van, és az eddigi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a fejlesztéseknek köszönhetően magas színvonalú a technológiai szektor.

A bank egyrészt külföldi vállalatokat igyekszik meggyőzni, hogy a támogatásért cserébe építsenek ki az országban központokat - úgy, ahogyan a ViaOne már megtette -, emellett magyar kis- és középvállalkozásokkal tárgyalnak az együttműködésről - fejtette ki Jeffery.

A szakember szerint lehet a mobiltelefonokat csak híváskezdeményezésre, -fogadásra használni, de ez már nem elégíti ki felhasználók többségét. A budapesti éjszakában például a fiatalok nagy része a telefonján lóg, a többség beszélget és sms-ezik, de sokan programokat keresnek és e-maileznek a készülékekkel.

Ő maga két telefonnal él, az EBRD-től egy Blueberryt kapott, amin csak a bank által támogatott alkalmazások futnak, magáncélra pedig egy iPhone-t használ, ami szerinte gyönyörű ugyan, de sok tekintetben használhatatlan. Sokszor netezik, cseveg és filmeket is néz. Alapvetően rajongója a készülékek kiokosítására használható, a felhasználó által telepített alkalmazásoknak, igaz a szoftveres kütyükkel telerakható Facebookot biztonsági megfontolásokból nem használja.