Még mindig vonzó Magyarország filmes szemmel

Vágólapra másolva!
A külföldi kiadásokkal szélesedik a magyarországi gyártású filmek közvetett állami támogatása. Az utófinanszírozás azonban nem teszi könnyűvé a filmesek életét, ráadásul a pénzügyi válság is szűkíti a lehetőségeket.
Vágólapra másolva!

A törvény - amely célja szerint ösztönzi a produkciók külföldi gyártóit arra, hogy itthon készítsék el a filmeket és átláthatóbbá teszi a magyar filmgyártás - gyakorlatilag adókedvezményt biztosít a Magyarországon készülő filmeket támogató társaságoknak és a filmgyártóknak lehetőséget ad arra, hogy a gyártási költség 20 százalékát visszaigényeljék. A támogatás forrása a magyar gazdasági társaságok társasági adója.

A támogatható produkciók körébe tartoznak a játék-, tévé-, dokumentum és rajzfilmek, amelyek megfelelnek egy úgynevezett kulturális tesztnek. Az eredeti filmtörvény szerint a támogatás mértéke a film Magyarországon jelentkező költségeinek 20 százaléka. A 2008-ban újonnan elfogadott törvény kiegészült azzal, hogy a magyarországi költségvetés 25 százalékáig a produkció esetleges külföldi költéseinek 20 százalékára is vonatkozik.

Szombati András, a Concorde Film Alap ügyvezető igazgatója szerint ez nem csak a külföldi társaságoknak kedvez, mivel a magyar produkciók egy részénél is jelentkezik ilyen költség, például, ha külföldi forgatásokon vesznek részt, illetve külföldön végzik az utómunkákat.

A cégeknek vonzó a támogatási rendszer

A támogató társaságoknak azért érdemes hozzájárulnia az adott film készítéséhez, mert a kifizetett összeg egyrészt levonható a fizetendő adóból, másrészt a támogatás összege csökkenti a fizetendő adót. Az adókedvezmény maximuma a vállalat által fizetendő társasági adó 70 százaléka lehet és az igazolás kiállításának időpontjától számítva 3 évig lehet felhasználni. A támogató által elért adómegtakarítás tehát a támogatás 116 százaléka. (Amennyiben a támogató 1 forintnyi támogatási igazoláshoz jut, az 1,16 forintnyi adófizetési kötelezettséget "semlegesít".)

A támogatási összeget a vállalat köteles kifizetni az adóigazolás kiadása utáni hatodik napig. (Ezt magánmegállapodások szabályozzák, de adókedvezmény csak átutalt támogatási összeg esetén vehető igénybe.). Itt felvetődik a kérdés, hogy a film elkészítése után megkapott összegből nem lehet finanszírozni a produkció költségeit.

Ebben nyújtanak segítséget a kereskedelmi bankok a melyek a Film Alap által garantált támogatás előfinanszírozását piaci sztenderd kamatszint mellett végzik. A hitelt tipikusan a várható támogatási összeg 85 -90 százalékáig a közvetlen filmgyártási költséget megtestesítő produkciós számlák bemutatása ellenében vehetik fel a filmkészítők. Ez azért is lényeges a készítők szempontjából, mert az egyéb támogatásokat, megpályázott összegeket szintén utófinanszírozással fizetik ki a filmekre.

Az állam pedig a törvény miatt lemond ugyan a befizetett adók egy részéről, a filmgyártás azonban így áttekinthetőbb és a külföldi gyártók szívesebben jönnek Magyarországra forgatni , ami egyéb - a filmtámogatás mértékét meghaladó adóbevételt- bevételt generál a költségvetés számára. - hangsúlyozta Szombati András.

A támogatás alakulása

A törvény létrejötte (2004) óta - amikor 632 millió forintra rúgott a támogatás összege - jelentős volt a növekedés, a "csúcs" 2007-ben volt, tavalyelőtt ugyanis 5,64 milliárd forintot tett ki az állami támogatás ezen része, a múlt esztendőben vékonyabb volt, 3,81 milliárd forint támogatás ment erre a célra. Az első félévben kivárás volt a jellemző, a főbb okok között voltak egyrészt a hollywoodi sztrájkok, valamint az, hogy az első félévben nem volt az EU által jóváhagyott filmtámogatási program Magyarországon. Ezt a kiesést pedig nem tudta kompenzálni az év második felében bekövetkezett élénkülés sem.

Szombati szerint a támogatások 2009-es mértéke a 2007-es szinthez fog közelebb állni, legalábbis a filmtervek alapján. Ugyanakkor ezt korlátozhatja a szponzoráló vállalatok gazdasági válság miatti csökkent profitabilitása.

A filmtörvény jelenlegi uniós jóváhagyása 2013 végéig érvényes. Ezen időszakon belül az EU oldaláról Szombati nem számít semmilyen beavatkozásra. Magyar oldalon úgy látja, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben nagy nyomás alatt van a költségvetés, de tekintve a filmtörvény pozitív externáliáit (egyéb adóbevételek, foglalkoztatás a filmszakmában) nem valószínűsíti, hogy a törvényt módosítanák, megszüntetnék.

Az [origo]-nak nyilatkozó producer szerint a törvény hibája az, hogy előfinanszírozni kell a később megkapott támogatás összegét. Ő nem tudott arról a lehetőségről, amit a Film Alap közölt, miszerint vállalják a 20 százalék egy részének előfinanszírozását is. Elmondta ugyanakkor, hogy a támogató vállalatok nagy része a támogatási összeg 5 százalékát elkéri a filmgyártóktól a támogatásért cserébe, ezért félő, hogy az alapnak nyújtott két százalékot is ráhúzzák a produkciókra.