Év végére 9 százalék lehet a munkanélküliség

Egyre aggasztóbb a magyar munkaerőpiac helyzete, és ezt a válság még csak tetézi. A csoportos létszámleépítések most kezdik emelni a munkanélküliségi rátát, de a feketeleves még hátra van.

Bár tavaly októberben és novemberben még nem nőtt a munkanélküliségi ráta, decemberbenn jócskán emelkedett, az utolsó negyedévben átlagosan 8,0 százalékra nőtt. Ez 0,2 százalékkal haladja meg az előző negyedévi arányt és ugyanennyivel múlja felül az egy évvel korábbit is - derül ki a KSH legújabb adataiból.

2007 közepén még 300 ezer alatt volt az állástalanok száma és 7 százalékon állt a munkanélküliségi ráta, azóta a helyzet fokozatosan romlott; az állástalanok száma a következő hónapokban minden bizonnyal tovább nő, noha a folyamat a korábban vártnál egyelőre lassúbb - írja a Napi Gazdaság.

Az adatokból újra érzékelhető az a tendencia, miszerint sokan a munkanélküliség helyett kimenekülnek az álláspiacról és inaktívak lesznek. Amíg ugyanis az utóbbi egy évben az állástalanok száma 9 ezer fővel, 337 ezerre nőtt, addig a foglalkoztatottak létszáma 29 ezer fővel esett vissza, az inaktívaké pedig 11 ezer fővel lett nagyobb.

Még rosszabb idők jönnek

A várakozások szerint a következő hónapokban a KSH adataiban egyre feltűnőbb lesz a munkaerő-piaci helyzet romlása, a munkanélküliségi ráta kilenc százalék környékére ugrik, ezt a rátát jelzi előre a recesszió nyomán a kutatóintézeti prognózisok többsége 2009 végére.

Elemzők szerint sok múlik azon, hogy a következő hónapokban milyen makrogazdasági intézkedések születnek, a cégek milyen stratégiával (leépítés vagy szabadságolás) próbálják meg a rossz időket átvészelni, a kormányzat milyen munkaerő-piaci eszközöket vet be. Rontja a kilátásokat, hogy a kivitel lassulása kedvezőtlenül érinti az ipari foglalkoztatást, a nemzetközi hitelválság pedig a pénzügyi rendszer és az ingatlanszektor munkaerő-keresletét vetheti vissza.

Aggasztó a fiatalok helyzete

Ráadásul a magyarországi munkapiacot továbbra is a foglalkoztatottság rendkívül alacsony szintje jellemzi, a 15-64 évesek foglalkoztatási aránya a 2007-es 57,3 százalék után 2008-ban 56,7 százalékra csökkent. Ez a szint csaknem tíz százalékponttal marad el az OECD-országok átlagától. Márpedig az alacsony foglalkoztatási szint szűkíti a közteherviselők körét, hosszú távon finanszírozhatatlanná teszi a szociális ellátórendszereket.

A Világgazdaság arra is rámutat, hogy a 25 év alatti magyar munkaképesek körében 22,5 százalékos a munkanélküliség. Az EU jelentéséből kiderül, hogy az unióban ennél csak Spanyolországban rosszabb a helyzet, ott a fiatalok 29,5 százaléka állástalan.