A törvény szerint a felügyeletnek fel kell lépnie a határidős árak "hirtelen és indokolhatatlan kilengéseivel" szemben, minden olyan tőzsdei kereskedelmi tevékenységgel szemben, amelyek "akadályozzák a piacot a kereslet és a kínálat erőinek pontos tükrözésében az energiatermékeknél".
Az amerikai árutőzsde-felügyelet (Commodity Futures Trading Commission) maga is szigorítani akarja a londoni szabadpiaci olajkereskedelem ellenőrzését, részletesebb információt követelve a piaci szereplőktől és szereplőkről, több betekintést gyakorolva a tranzakciókra, azért, hogy korlátozni lehessen az egyedi résztvevők képességét az árak mozgatására, idézték hírügynökségek az amerikai felügyelet ügyvezetőjét, Walter Lukkent e hét elején.
A várhatóan októberben életbe lépő szigorítás elsősorban a befektetési alapok képviseletében kereskedő, nagy befektetési bankokat veszi célba, amelyeket az amerikai törvényhozásban azzal gyanúsítanak, hogy tevékenységüket az árak feltornászására használják ki.
Amerikai demokrata párti szenátorok úgy vélik, hogy a szabadpiaci áralakulás teljesen elszakadt a fizikai keresleti-kínálati viszonyoktól, és félő, hogy - amint egyikük mondta - "gátlástalan spekulánsok klubja alakult ki, amely az amerikai fogyasztók rovására felhajtja az árakat".
Jelenleg a Goldman Sachs, a Morgan Stanley és mások ugyanúgy kereskedhetnek a határidős piacon, mint a légitársaságok vagy kamioncégek, amelyek a tényleges fogyasztásuk áralakulása ellen keresnek fedezetet, és ezért nem jelentenek ármanipulációs kockázatot. A terv az, hogy a befektetési bankokat átminősítik nem kereskedelmi befektetőkké, és ily módon korlátozhatók lesznek az általuk eddig szabadon eszközölt nagy fogadások.
A spekulációt megkönnyíti, hogy a szabadpiacon a lekötött mennyiségek értékének csak igen csekély részével kell ténylegesen rendelkeznie a kereskedőnek. Ez az arány a N ew York-i árutőzsdén (NYMEX) például 7 százalék. Az amerikai törvényhozás előtt javaslat fekszik arra is, hogy a kereskedők letéti kötelezettségét emeljék a lekötött áru értékének 25 százalékára.
Szakértők szerint pusztán a kőolaj kitermelési költsége, a szállítás és a tisztes haszon együttesen hordónként 50 dollár körüli árat indokolna. Ehhez az utóbbi két év dollár-leértékelődése önmagában több mint 30 dollárt tesz hozzá, a többi az árupiaci spekuláció következménye: a határidős mutatókba eszközölt befektetések 2003-ban 13 milliárd dollárt, idén márciusban 260 milliárd dollárt tettek ki a főbb piacokon - csak idén az első két hónapban 50 milliárd dollárt helyeztek át a befektetők más piaci eszközökből.