Sok a szabálytalanság a szabadságok körül

2008.06.20. 14:25

Több mint háromszorosára emelkedett a szabadsággal kapcsolatos jogsértések száma az előző év hasonló időszakához képest - derül ki az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség (OMMF) első negyedéves beszámolójából. Június végén jár le a tavalyról áthozott szabadságok kiadásának a végső határideje, így most különösen fontos a munkáltatók számára a helyzetet áttekinteni.

A szabadságot alapesetben az esedékesség évében teljes egészében ki kell adni. Kivételes esetekben előfordulhat azonban, hogy ezt a dátumot a következő év március 31-ig, illetve kollektív szerződés rendelkezése esetén június 30-ig kitolják. Július elsejétől viszont mindig csak az adott évre eső szabadsággal lehet számolni.

Múlt év áprilisában lépett hatályba az előzőekben ismertetett, szigorúbb határidőkhöz és előfeltételekhez kötött, az alkotmánybíróság döntése nyomán született szabályozás. Annak ellenére, hogy több mint fél évük volt a munkaadóknak az új előírások teljesítésére, a jogsértések ugrásszerű emelkedését tapasztalták a felügyelők az idei év első három hónapjában. Tavaly mindössze 2925 fő esetében állapítottak meg szabálytalanságot a szabadságolással kapcsolatban. Idén ez a szám tízezer fölé emelkedett.

A negyedrésszel lehet csak "sakkozni"

A tavaly megalkotott előírások egyik alapvető újdonsága, hogy a következő évre való átvitel lehetőségét nem a teljes szabadságra, hanem csak annak egynegyedére tették fő szabályként lehetővé. Ez azt jelenti, hogy a rendes szabadság háromnegyedét a tárgyévben kell kiadni minden körülmények között. Ez alól csak a dolgozó betegsége, vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály (pl. fizetés nélküli szabadság) jelenthet kivételt. Különösen fontos megemlíteni, hogy csakis erre a mértékre korlátozódhatnak a kollektív szerződéses rendelkezések is.

Még a rendes szabadság negyedét is csak kivételes esetekben lehet a következő évre áttolni. Ilyen lehet az törvényben rögzített, úgynevezett "kivételesen fontos gazdasági érdek", amely a munkáltató gazdálkodását meghatározó módon hátrányosan befolyásolná. A kivételes gazdasági érdeket megalapozó körülménynek azonban a munkaszervezéstől függetlennek kell lennie - állítja a Munka Törvénykönyvéhez fűzött egyik kommentár. Ez azt jelenti, hogy a szabadságot nem lehet a munkamennyiségre és létszámkeretre való hivatkozással, előre megtervezetten átcsúsztatni a következő évre.

A munkaügyi ellenőrzés során is létszámhiányra, az év végi hosszabbított nyitva tartásra, valamint az ezzel járó megnövekedett forgalomra hivatkoztak általánosságban a munkáltatók arra a kérdésre válaszolva, hogy miért nem adták ki maradéktalanul a tavalyi évre eső szabadságokat. Az ilyen típusú jogsértések változatlanul a kereskedelem és a feldolgozóipar területén fordulnak elő kiugró arányban - állapította meg az OMMF.

Vészhelyzetben mások az előírások

Jogszerűen átvihető a szabadság a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő okok esetén is. Ilyen lehet például egy baleset, egy elemi csapás, vagy súlyos kár bekövetkezése, illetve az életet, egészséget, testi épséget fenyegető veszély elhárítása. Tekintve, hogy rendkívül komoly, vagy akár tragikus is lehet a fenti okok folytán kialakult helyzet, a törvény lehetőséget ad az egynegyedes szabály áttörésére, azaz lehetővé teszi, hogy a rendes szabadság ezt meghaladó részét is a következő évben adja ki a munkáltató, a végső időpont azonban ilyenkor is kizárólag március 31-e, illetve kollektív szerződés rendelkezése esetén június 30-a lehet.

A munkaügyi hatóság tapasztalata szerint továbbra is jellemzőek a munkaidővel, pihenőidővel, rendkívüli munkavégzéssel összefüggő hibák, hiányosságok, amelyek az év első három hónapjában több mint 7500 munkavállalót érintettek, leginkább a feldolgozóipar, a kereskedelem és a vendéglátás területén.

A munkáltatók a túlmunkával, pihenőidővel kapcsolatos jogsértést adminisztrációs szabálytalanságokkal is tetézik, ugyanis az ilyen esetekben vagy egyáltalán nem vezetnek munkaidő-nyilvántartást, vagy valótlan adatokat tüntetnek fel azokban. A dolgozók a munkahelyüket féltve nem mernek nyilatkozni egy esetleges ellenőrzés kapcsán, így gyakran előfordul, hogy a felügyelőknek többször is vissza kell térniük ahhoz, hogy a jogsértést bizonyítani tudják. A munkáltatók továbbra sem tekintik a nyitási és zárási tevékenységre fordított időt a munkaidő részének, így az árufeltöltés idejét (nyitás előtt tejtermékek, pékáruk kihelyezése, zárás utáni takarítás) nem fizetik ki, éjszakai bérpótlékot nem fizetnek a reggel 6 óra előtti munkavégzésért - állítja az OMMF.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK