Több jut az EU-ban környezetvédelemre

Észrevehető javulást jelez az Európai Bizottság szerdán kiadott átfogó eredménytáblája az Európai Unió tagországaiban a jogellenes és összeegyeztethetetlen állami támogatások visszafizettetése terén, továbbá az elmúlt évek egyértelmű támogatási nyerteseként mutatja a környezetvédelem ágazatát.

Az évente készülő jelentés szerint az utóbbi hét évben jelentősen nőttek az EU-ban a környezetvédelemre fordított állami támogatások. Ez a bizottság szerint részben annak köszönhető, hogy nőtt a környezeti adó összegének csökkentése vagy az ilyen adó alóli mentesség formájában nyújtott támogatások száma. Ez a növekedés összhangban áll Brüsszel azon szándékával, hogy a tagállamokat célzottabb támogatásnyújtásra ösztönözze - hangoztatta Neelie Kroes versenyügyi biztos, emlékeztetve arra, hogy a januárban elfogadott új iránymutatások több lehetőséget biztosítanak a környezetvédelemmel kapcsolatos állami támogatások odaítélésére.

2004 és 2006 között az unióban - a mai 27 tagországban - a hazai össztermék (GDP) összesen 0,12 százalékát, 13,3 milliárd eurót fordítottak az EU-tagállamok a környezetvédelmi beruházások állami támogatására, 0,04 százalékponttal többet, mint az előző hároméves időszakban. Az adatok szerint Magyarországon 2001-2003 között 28, 2004-2006 között 8 millió euró jutott erre a célra.

Ami a visszatérítéseket illeti, tavaly év végén 49 visszafizettetési határozat volt függőben; 2004 végén 93 határozat, 2006 végén 60 volt a számuk (Magyarországról ilyet ebben a statisztikában nem jelzett a bizottság). A 2000 és 2007 között elfogadott határozatok alapján visszafizettetendő támogatások teljes összege meghaladta a 9 milliárd eurót, amiből mintegy 7 milliárd eurót ténylegesen meg is térítettek a további 2,4 milliárd eurót kitevő kamatokkal együtt.

A jelentésből az is kiderül, hogy Brüsszelben felgyorsultak az állami támogatásokkal kapcsolatos vizsgálatok. A bejelentett esetek előzetes vizsgálatának átlagos időtartama 6,4 hónapról 5,2 hónapra csökkent.

A bürokrácia csökkentésének jegyében rugalmasabbá tett brüsszeli eljárási rend révén tavaly a tagállamok több mint 1100 támogatási intézkedést tudtak végrehajtani a bizottságnak történő előzetes bejelentés nélkül. Ezek az intézkedések azon rendeletek valamelyikének hatálya alá tartoztak, amelyek egyes támogatásfajtákat mentesítenek a bejelentési kötelezettség alól, amennyiben azok megfelelnek bizonyos feltételeknek. Ez a szám 2006-ban 410 volt

A bizottság célja, hogy a csoportmentességek által könnyítse meg a problémamentes támogatások odaítélését, és az ellenőrzést a leginkább versenytorzító támogatástípusokra összpontosítsa. Magyarországon a bizottsági ellenőrzéstől mentes kategóriákban az évtized első hat évében összesen 91 millió eurónyi állami támogatást utaltak ki a brüsszeli adat szerint.

Kroes azt is bejelentette, hogy a bizottságban júliusban tervez elfogadni egy általános csoportmentességi rendeletet, amely egy szövegbe foglalja a kis és középvállalkozásoknak (kkv) nyújtott támogatásra, a kkv-k kutatási és fejlesztési támogatására, a foglalkoztatás támogatására, a képzés támogatására és a regionális támogatásokra vonatkozó öt csoportmentességi rendeletet. Az új rendelet emellett lehetővé teszi majd további három támogatástípus bejelentés alóli mentesítését is: a környezetvédelmi támogatás, a kockázati tőke formájában nyújtott állami támogatás és a nagyvállalatoknak nyújtott K+F támogatás.

Külön elemezte Brüsszel a tavaly csatlakozott Románia és Bulgária teljesítményét, és a statisztikák alapján azt állapította meg, hogy az állami támogatások szerkezete és mértéke közelít a három évvel korábban belépett új országokéihoz.