Az EBRD sem bízik a magyar gazdaságban

Magyarország várható GDP-jére vonatkozó előrejelzését jelentősen rontotta a Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) legfrissebb prognózisában. Jövőre ugyanakkor számottevő gyorsulást vár a bank.

Az EBRD Magyarországon a tavalyi 1,3 százalékos GDP-növekedés után 2008-ban 1,7 százalékos növekedést vár, jóllehet az átalakulási folyamatról évente közölt EBRD-jelentések - Transition Report - legutóbbi, tavaly novemberi kiadásában még 3,5 százalékos idei növekedési jóslat szerepelt Magyarországra. A londoni elemzői közösségben vannak ennél borúlátóbb, de jóval derűlátóbb idei magyarországi növekedési előrejelzések is.

A kelet-európai átalakulás finanszírozására 1991-ben alakult londoni pénzintézet, amely vasárnap és hétfőn Kijevben tartja éves közgyűlését, a szűkebb közép-európai és balti térségre kiadott saját korábbi prognózisát különösen meredeken rontotta, és megjegyezte, hogy a legnagyobb változtatásokat a Magyarország, Észtország és Lettország növekedésére szóló prognózisában hajtotta végre.

A Merrill Lynch globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlege az utóbbi időben közzétett több elemzésében is azt írta, hogy a magyar gazdaság "a stagflációval flörtöl", és a ház az idei év egészére nem vár 1,2 százaléknál nagyobb növekedést a tavalyi 1,3 százalék után. Az EBRD vasárnap kiadott új növekedési prognózisa szerint Magyarországon jövőre 3,0 százalékra gyorsulhat vissza a GDP-növekedés üteme.

A 4cast nevű, pénzügyi intézményeknek - köztük jegybankoknak - makro-előrejelzésekkel szolgáló londoni elemző csoport múlt héten kiadott prognózisa szerint ugyanakkor piaci konszenzust jóval meghaladó, akár 4 százalék feletti idei GDP-növekedést is eredményezhet Magyarországon a várt rendkívül jó termés.

Magyarországon már tavaly sem csupán a költségvetési kiigazítás vezetett az igen lanyha növekedéshez: az okok között voltak a tavaly tavaszi fagyok és a nyári aszály, amelyek hozzávetőleg 20 százalékkal csökkentették a mezőgazdasági hozamokat éves összevetésben. Mindez önmagában 0,6-0,8 százalékpontot faragott le a 2007-es GDP-növekedési ütemből - állt a 4cast minapi londoni elemzésében.

Kelet-Európa ellenáll

Kelet-Európa országai "meglepő ellenálló-lépességet" tanúsítanak a globális hitelpiaci felfordulással szemben, gazdasági növekedésük azonban ezzel együtt is jelentősen lassulni fog az idén. A londoni bank a közép-európai négyek közül a várt jelentős lassulással együtt is Szlovákiának jósolja a leggyorsabb növekedést: az idei évre szóló új előrejelzésben 7,0 százalék szerepel - ez nem változott a tavaly novemberi átalakulási jelentésben foglalthoz képest -, és az EBRD 2009-ben is még 6,5 százalékos szlovákiai növekedéssel számol. A szlovák gazdaság bruttó kibocsátási értéke tavaly 10,4 százalékkal bővült az EBRD vasárnapi kimutatása szerint.

Csehországban a bank az idén 4,6 százalékos növekedést vár - ez szintén nem változott a novemberi Transition Report óta -, jövőre pedig 4,0 százalékot. Lengyelország idei növekedési előrejelzése azonban romlott, a tavaly novemberi 5,5 százalékról 5,1 százalékra. Észtország és Lettország 2008-as növekedési prognózisát az EBRD még meredekebben rontotta, 6,5 százalékról 4,5 százalékra, illetve 7,5 százalékról 5,2 százalékra. Ezek a felülvizsgálatok az EBRD magyarázata szerint az antiinflációs pénzügypolitikai szigorításokat, valamint az euróövezetbe irányuló export várható lassulását tükrözik. Ugyancsak jelentősen rontotta az EBRD a Romániára adott idei növekedési jóslatát, a tavaly novemberi 6,5 százalékról 5,0 százalékra.

Sebezhetőek a régió gazdaságai

A bank szerint a tevékenységi körébe tartozó országok közül azokban lesz erőteljesebb a növekedés, amelyek nettó energiaexportőrök, vagy amelyekben "késleltetik a szükséges antiinflációs intézkedéseket". Az egykori szovjet térség köztársaságainak átlagos idei növekedési előrejelzésén a bank például nem változtatott: itt továbbra is 7,0 százalékos GDP-bővülést vár 2008-ra a tavalyi 8,4 százalék után; igaz, jövőre már csak 6,3 százalékot jósol.

Az EBRD szerint a globális hitelpiaci likviditásválság egyelőre csak korlátozott hatással járt a bank tevékenységi körébe tartozó országokra, mivel a helyi bankszektorok csekély, vagy egyáltalán semmilyen mértékben nem érintettek a nem teljesítő jelzálog-kötelezettségekkel fedezett amerikai pénzpiaci portfoliók értékvesztésétől. A nyugati piacokat terhelő stressz elhúzódása esetén azonban a vártnál meredekebben zuhanhatnak a tőkebeáramlások a térségbe, és ez a felszínre hozhatja a régió egyes országai, főleg a baltiak és a délkelet-európaiak jelentős külső finanszírozási igényével járó problémákat.

Erre más, független nagy londoni házak is felhívták már a figyelmet. A Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő, amely április végén Londonban számos változó - például a bruttó külső finanszírozási igény, vagy az alapszintű folyó egyensúlyi helyzet - alapján "likviditási sebezhetőségi indexet" tett közzé, erre alapozott elemzésében megállapította: az összes felzárkózó térség közül a tágabb értelemben vett Kelet-Európa szuverén adósai a legsebezhetőbbek a globális hitelválság esetleges további súlyosbodásának hatásaitól..