Az ellenőrök keze az asztalig is érhet

Vágólapra másolva!
A napokban terjesztette az országgyűlés elé az agrártárca a teljes élelmiszer-lánc felügyeletét szabályozó egységes törvényjavaslatot. Uniós követelmény ugyanis, hogy az élelmiszerek útját nyomon kell követni a szántóföldtől egészen az asztalig. Az elmúlt időszak lehangoló ellenőrzési tapasztalatai miatt szigorú, akár kétmilliárd forintot elérő bírság bevezetésével kényszerítené ki a jogszabályi előírások betartását a kormány.
Vágólapra másolva!

Az Európai Unió egyik legfontosabb alapelve az áruk szabad áramlásának a megvalósítása. Az élelmiszerek kapcsán azonban különösen nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a fogyasztókhoz biztonságos, garantált összetételű áru kerülhessen. A higiéniai és a minőségi követelmények ellenőrzésén túl nyomon kell követni az alapanyagok útját a teljes élelmiszer-láncban a "szántóföldtől az asztalig" - olvasható a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakmai előterjesztésében. A kormány tavaly októberben a fenti feladatok végrehajtására létrehozta a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalt, amelynek a talajtól az előállításon és forgalmazáson át a vendéglátás egy részéig rendelkezik ellenőrzési jogkörrel. Képes kiszűrni az illegális előállítókat, forgalmazókat, hamisítókat, így nagymértékben hozzájárul a feketegazdaság visszaszorításához is.

A teljes élelmiszer-lánc felügyeletét szabályozó egységes törvényjavaslatot a napokban terjesztette az országgyűlés elé az agrártárca. Az új jogszabály figyelembe veszi, hogy a talajvédelem, a növény-egészségügy, a növényvédelem, a takarmányozás, az állat-egészségügy, az állatgyógyászat, az élelmiszer-biztonság és az élelmiszerminőség feladatai nem választhatók szét egymástól. Éppen ezért elfogadása esetén felváltaná az eddig hatályos négy különböző törvényt. A tervezet az ellenőrzés és a szankcionálás megerősítése mellett középpontba helyezi a nyilvánosság tájékoztatását is. Nem foglalkozik ugyanakkor a termőföld védelmével, a borral és a dohánytermékekkel kapcsolatos kérdésekkel.

Szigorúbb fellépés az átcímkézések ellen

A közösségi gyakorlattal egyezően az elsődleges felelősséget az előállító, illetve az első hazai forgalomba hozó viseli a javaslat szerint. Ettől függetlenül minden, a láncolatban résztvevő vállalkozás felelőségre vonható, ha a hibát ő okozta, vagy nyilvánvalóan észre vehette volna. A hiba felismerését vélelmezni kell, ha ahhoz hiányos dokumentáció is társul. Az előírt dokumentáció hiányában ugyanis tilos átvenni a terméket, ez már önmagában is jogsértés. A tervezet előírja továbbá, hogy az élelmiszerek fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési idejének a megállapítása az előállító, azaz a gyártó felelőssége. Néhány ország gyakorlatától eltérően megtiltja viszont a lejárt szavatosságú élelmiszerek forgalmazását, a minőség-megőrzési idő meghosszabbítását, azaz az átcímkézést.

A fogyasztóvédők is büntethetnek a jelölés miatt

Az élelmiszerlánc egységes hatósági felügyeletét a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal látja el. Ettől függetlenül az élelmiszerek kapcsán fennmaradnak az ÁNTSZ egészségügyi előírásokkal kapcsolatos feladatai. A címkézési előírások megsértése esetén pedig - mivel az a fogyasztói döntéseket is befolyásolhatja - a fogyasztóvédelmi felügyelőségek is jogosultak eljárni.

Az élelmiszer-előállítók számára bejelentési kötelezettséget ír elő a tervezet, amely kiváltaná a működési engedélyt. A hatóság így azonnal értesülhetne a tevékenység megkezdéséről és a vállalkozót akár a első napokban is ellenőrizhetnék. A veszélyesebbnek tekinthető hús, tej, és tojás esetében viszont fennmaradnának a működési engedélyek is. A kereskedelmi egységek, üzletek tekintetében nem változtatnák meg az engedélyezési szabályokat. Újdonság azonban, hogy a más hatóság által kiadott engedélyekről az élelmiszerlánc felügyeletét ellátó szervezetet is értesíteni kell, így a láncolatban résztvevőkről egy egységes adatbázis jönne létre.

Kétmilliárdos felső határ

A parlament előtt lévő szabályok elfogadásával egységessé válhat a szankcionálási gyakorlat a figyelmeztetéstől a pénzbírságon át a tevékenység megtiltásáig - olvasható a tervezet szakmai előterjesztésében. Alapelv ugyanakkor, hogy nem lehet a törvényben előírt jogkövetkezményeket alkalmazni akkor, ha a cselekménynek a hatóság tudomására jutásától számított egy év, illetve a jogsértés elkövetésétől számított három év eltelt. Pontosan rögzíti a javaslat az intézkedéseknek körét, amelyet a feltárt hiba kockázatával arányos módon kell alkalmazni. Ezek között a tevékenység felfüggesztése, megtiltása, feltételekhez kötése mellett az engedélyek, illetve a nyilvántartásba vétel felfüggesztése, de az áru forgalomból történő kivonása, vagy például a szállítóeszköz használatának a megtiltása is szerepel.

A büntetések kiszabásánál a vizsgálni kell a jogsértés súlyát, az általa elért előnyt, az érintett fogyasztók körét és a vállalkozás gazdasági erejét, de figyelembe veszik majd a személyi felelősséget is. A bírságtételeket a vállalkozás nettó árbevételéhez igazodva határoznák meg. Az élelmiszer-ellenőrzési és a takarmány-ellenőrzési bírság (amelyek esetköreit konkrétan felsorolja a törvény) legkisebb összege egységesen 20 ezer forint lenne. A legmagasabb összeg viszont egymillióig, a tízmillió feletti nettó árbevételt elérő cégek esetén viszont az árbevétel 10 százalékáig, de legfeljebb kétmilliárd forintig terjedne.

A növényvédelmi és az élelmiszerlánc-felügyeleti bírság esetében, mivel ezek a jogsértések kevésbé vagy egyáltalán nem okoznak konkrét veszélyt, a javaslat a nettó árbevételt az alsó bírsághatárnál veszi csak alapul a 15 millió forintos abszolút felső határ mellett - derül ki az agrártárca által készített indokolásból. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a cégekre kiszabott az élelmiszerlánc-felügyeleti bírságok esetében személyes felelősség is érvényesül, a jogsértést okozó vagy azt meg nem akadályozó élelmiszer-vállalkozóra ugyanis külön bírságot is ki kell majd szabni.