Szigorodik a munkanélküliek segélyezése

Közmunkához kötnék a rendszeres szociális segélyt, a munkáltatói oldalon pedig kedvezményekkel tennék vonzóbbá a segélyezettek foglalkoztatását. Az "Út a munkához" elnevezésű állami program célul tűzné ki továbbá, hogy kiszűrjék azt az ellátásból élőt, aki feketén vállal munkát. Az érintett tárcák által kidolgozott javaslat egyelőre a kormány elfogadására vár.

A rendszerváltás óta eltelt közel húsz esztendő alatt az aktív korban lévő munkavállalók egy része tartósan kiszorult a munka világából. Sokan még álláskeresőként sincsenek nyilvántartva, szociális ellátásokból és különféle segélyekből élnek. Mindemellett további jelentős terhet jelent a költségvetés számára, hogy nyugdíjjogosultság hiányában egyre idős ember szorul állami ellátásra. Ezzel párhuzamosan folyamatosan növekszik a képzetlen fiatal munkavállalók száma is.

A foglalkoztatási problémák megváltozatására a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SzCsM), illetve az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IMR) kormányzati szakértőkkel karöltve egy komplex javaslat csomagot dolgozott ki - olvasható a szakmai előterjesztésben.

Az "Út a munkához" címmel elnevezett, kormányzati jóváhagyásra váró program keretében módosítanák a munkanélküliek ellátásáról, a munkaügyi ellenőrzésről, valamint a szociális ellátásról szóló törvényt, és néhány rendeletet is, valamint külön jogszabályt alkotnának a szociális ellátottak foglalkoztatásához kapcsolódó járulékkedvezményről.

Közmunka nélkül nem jár segély

A problémák megoldása kapcsán alapvető célként fogalmazódott meg, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülők fokozottabb mértékben vegyenek részt közmunkákban. Így rendszeres jövedelemhez juthatnak, de közelebb kerülhetnek a munka világához is - derül ki az intézkedés-csomaghoz fűzött miniszteri indokolásból. A segélyből élők többsége a munkanélküli ellátások kimerítését követően kerül a szociális ellátórendszerbe. Éppen ezért a jövőben feltételeként írnák elő, hogy csak az a munkanélküli igényelhetne szociális segélyt, aki korábban az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, illetve a munkaügyi központtal való együttműködés ideje alatt legalább 15 napig közhasznú munkát végzett. Ezzel tesztelhetnék a segélyezettek munkavégzési hajlandóságát is - állítják a módosítást kidolgozó szakértők.

Hasonló kötelezettséget írnának elő a rendszeres szociális segélyben részesülők számára is. Nekik negyedévente kellene közfoglalkoztatás (közmunka, közhasznú munka vagy közcélú foglalkoztatás) keretében legalább 15 napot dolgozniuk. A negyedéves közfoglalkoztatás ugyanilyen időtartamú alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzéssel, vagy korábbi, legalább kilencven napig tartó közfoglalkoztatásban való részvétellel is kiváltható. Fontos változás ezzel összefüggésben, hogy az álláskeresők közhasznú foglalkoztatásából eredő költségeket a munkaügyi központok teljes egészében megtéríthetnék.

Több juttatás munkába állás esetén

Az álláskeresőket elhelyezkedésük esetén jelenleg is megilleti bizonyos pluszjuttatás akkor, ha a munkába állásra a járadék folyósításának ideje alatt kerül sor és a munkaviszonyuk folyamatosan fennáll. A jövőben ellenben magasabb egyösszegű kifizetéssel jutalmaznák azokat, akik a járadékfolyósítás első szakaszában helyezkednének el. A tervek szerint, ha az álláskereső a járadék folyósítási idejének az első szakaszában legalább napi négy órás munkaviszonyt létesít, igényt tarthat a fennmaradó időre eső járadékának a 80 százalékára, feltéve, hogy kifizetés napjáig folyamatosan munkaviszonyban áll. A kérelmet az álláskeresési járadék folyósítási idejének a lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani, a "jutalmat" pedig ezt követő 60 napon belül kell kifizetni.

Járulékkedvezményben részesítenék azokat, a 47 leghátrányosabb kistérségben működő munkáltatókat, akik rendszeres szociális segélyben részesülő személyek foglalkoztatását vállalják. Feltétel lenne, hogy a segélyezettek alkalmazásával a statisztikai állományi létszámot növeljék és az emelt létszámot a kedvezmény 3 éves időtartama, illetve az azt követően egy év alatt is megtartsák. A kedvezmény a tételes eho, illetve a foglalkoztatáshoz kötődő társadalombiztosítási járulék, valamint munkaadói járulék megfizetése alóli mentességet jelentene.