A száz legsikeresebb ügynök 30 milliárdja

Vágólapra másolva!
Tavaly több mint 30 milliárd dollárt (4835 milliárd forint) keresett a világ száz legsikeresebb tőzsdei befektetési ügynöke - mutatta ki legfrissebb felmérésében a Trader Monthly című pénzügyi szaklap, amely immár ötödik éve közzéteszi az előző évben legjobban kereső alkuszok listáját.
Vágólapra másolva!

Múlt évi 30,36 milliárd milliárd dolláros évi összkeresetük rekordot jelent - és 25 százalékkal volt magasabb a 2006. évi eredménynél. A hétvégén publikált listát utcahosszal vezeti John Paulson, a Paulson and Co. cég vezetője, akinek tavalyi keresetét 3 milliárd dollárra becsülték.

A százas lista korelnöke a 79 éves dallasi T. Boone Pickens, aki 325 millió dollárt keresett, a legfiatalabb pedig a 32 éves New York-i Chase Coleman, 375 millió dolláros bevétellel. A legjobban kereső száz alkusz közül 42 dolgozik a Wall Streeten és 31 a londoni Cityben.

A legjobban kereső befektetési ügynökök százas listáján szereplők átlagos évi keresete tavaly 303,6 millió dollár (49 milliárd forint) volt. Legnagyobb részük spekulációs fedezeti alapokhoz - az úgynevezett hedge funds-okhoz - kapcsolódva fejtette ki tevékenységét.

A vezető tőzsdei alkuszok közül többen éppen az amerikai gazdaságot megrendítő úgynevezett "subprime" válságon nyertek sokat. A nem elsőrendű - subprime - amerikai jelzálogadósi kör nem teljesítő kötelezettségei nyomán kirobbant bankközi hitelpiaci válság főleg az amerikai és a svájci bankrendszert gyengítette, de nemcsak áldozatai voltak: jócskán akadtak olyan befektetők is, akik kitűnően kerestek rajta. Azok, akik - mint például John Paulson - arra játszottak, hogy ez a kockázatos hitelezési forma össze fog omlani.

A ma 52 éves befektetési szakember a nyolcvanas években éppen annál a cégnél, a Bear Stearnsnél kezdte pályafutását, amely a jelenlegi válságban a csőd szélére került kockázatos jelzálog-hiteltermékei következtében. Paulson azonban már 2006-ban úgy vélekedett, hogy ezt a szektort válság fenyegeti és abból indult ki, hogy az ilyen megalapozatlan hitelekhez kapcsolódó pénzügyi termékek össze fognak omlani. Kezdetben vesztett ezeken az üzleteken, de végül bejött a számítása.

"Az emberek többsége azt hajtogatta, hogy az ingatlanárak országos szinten sohasem zuhannak, de mi láttuk, hogy a jelzálogkölcsön szakértői elgaloppírozták magukat az ingatlanárak (korábbi) növekedése láttán" - magyarázta el Paulson nemrég a Wall Street Journal hasábjain.

Amikor 2007-ben kipukkant az ingatlanpiaci buborék, Paulson bezsebelte a hasznot, míg a Bear Stearns bank olyan adósságot halmozott fel, hogy végül részvényeit igen olcsón felvásárolták és csak így tudta elkerülni a teljes csődöt.

Paulsonnak különben sikerült ügynökségébe vonzani egy olyan tekintélyes személyiséget is, mint Alan Greenspan, az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve Board előző elnöke.

Ugyancsak a nem elsőrendű hitelek válságának időbeni felismerése juttatta jelentős nyereséghez a listán Paulson után következő 45 éves Phil Falcone-t a Harbinger Capital cégtől és a 69 éves Jim Simonsot, a Renaissance Technologies tőzsdei ügynökség vezetőjét. Személyes évi keresetük egyenként 1,75 milliárd dollár volt.

A befektetési alapok bizonyos pénzügyi módszerekkel jelentős összeget tehetnek fel arra, hogy kedvezőtlen fejlemények következnek be. Minél bizonytalanabb a piac, annál nagyobbat "kaszálhatnak" azok, akik a nyerő oldalon voltak - magyarázta el John Challenger, a Challenger, Gray and Christmas befektetési iroda egyik tulajdonosa az AFP-nek.

Mindazonáltal ezek az óriási bevételek felkeltették az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) figyelmét is. A sajtójelentések szerint a SEC vizsgálatot indított több tőzsdeügynökség, köztük Paulson és Falcone esetében is, mert nem sokkal azelőtt kötöttek a Bear Stearns összeomlását feltételező üzletet, hogy ezt a bankot a JPMorgan igen olcsón felvásárolta.

Az érem másik oldala: a nem elsőrendű hitelek összeomlása által kirobbantott válságban az amerikai ingatlanbefektetők és bankok - illetve ügyfeleik - vesztesége a Nemzetközi Valutaalap legutóbbi felmérése szerint elérheti a 400 milliárd dollárt.