Az energiaárak hajtják az inflációt

Az idei évet le- és felfelé mutató inflációs hatások, szimmetrikus inflációs kockázatok jellemzik, a gazdasági bővülést tekintve azonban a lefelé mutató növekedési kockázatok a valószínűbbek. A jegybank szakértői szerint a korábban elhalasztott áremelések miatt mind a termelői energiaárak, mind a lakossági árak még az idén 15-20 százalékkal nőhetnek.

Az infláció tekintetében a korábbi inflációs prognózishoz képest mind a termelői energiaárak, mind a fogyasztói árindex részét képező lakossági energiaárak emelkedtek - mondta Kovács Mihály András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közgazdasági elemzések szakterületének helyettes vezetője egy konferencián. A jegybank februári, az éves inflációra vonatkozó prognózisa szerint az MNB 2008-ban 5,9 százalékos, 2009-ben éves átlagban 3,6 százalékos inflációt vár, ami magasabb a 2009-re kitűzött 3 százalékos inflációs célnál.

A termelői energiaárak esetében az emelkedést két problémakörre lehet visszavezetni: egyrészt a villamosenergia-piaci szabályozás megváltozott, és ennek következtében a termelői villamos energia ára emelkedett, időközben azonban a magasabb olajárak miatt várhatóan tovább nőnek a villamos energiaárak, illetve a gázárak is.

Az energiaárak a jegybank által korábban jósoltnál várhatóan nagyobb mértékben emelkednek 2008 folyamán, és ez minden valószínűség szerint begyűrűzik a fogyasztói árakba is, ami az előrejelzés tekintetében egészen 2009 végéig megemelheti az inflációt.

Nem adják fel az inflációs célt

A fogyasztói árindex vonatkozásában a szabályozott árakon belül a lakossági energiaárak, ezen belül mind a gáz, illetve a lakossági elektromos energiaárak a termelői energiaárakhoz képest ugyan enyhébben, de a korábban prognosztizáltnál nagyobb mértékben nőhetnek, ami számottevően megemelheti a pénzromlás ütemét. A jegybank szakértői szerint a korábban elhalasztott áremelések miatt mind a termelői energiaárak tekintetében (beleértve az elektromos energia, illetve a gáz árát is), mind a lakossági árak vonatkozásában még az idén 15-20 százalékos áremelés is elképzelhető.

Csermely Ágnes, az MNB közgazdasági elemzések és kutatás szakterületének igazgatója kiemelte: a 2009-re kitűzött inflációs célt nem adta fel a jegybank, azonban jelentős kockázatok mutatkoznak, erősödött a bizonytalanság, a jegybank monetáris tanácsa látja a felfelé mutató inflációs kockázatokat is. Ha a jövőben erősödik, hogy jelentősebbek lesznek a felfelé ható inflációs tendenciák, akkor elképzelhető a monetáris szigorítás a tanács részéről.

A gazdasági növekedés vonatkozásában a lefelé mutató kockázatok erősödtek. Az ország exportpiacain várhatóan lassabb lesz a gazdasági konjunktúra az elmúlt időszakban vártnál, nagy a bizonytalanság, valószínűsíthető, hogy gyengébb lesz a külső kereslet, ami hátrányosan érinti a magyar kivitelt. Mind az európai, mind a tengerentúli gazdaság középtávú növekedésével kapcsolatban nőttek az aggodalmak.