Veszélyes is lehet az önkormányzati kötvénykibocsátás

Vágólapra másolva!
Megnövekedett az elmúlt időszakban az önkormányzatok kötvénykibocsátása, ami az eladósodás veszélyeit vetíti előre - amennyiben az ebből származó bevételeket nem fejlesztésre, beruházásokra költik. Ezzel együtt az önkormányzatok aránylag  kis hányadát képezik az államháztartási hiánynak.
Vágólapra másolva!

A helyi szintű közigazgatásban azért lett egyre népszerűbb a forrásbevonás ezen módja, mivel nem kell bajlódni a közbeszerzés procedúrájával - mondta [origo]-nak Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára. A másik ok, hogy a pénzintézetek is felismerték az üzleti lehetőséget az önkormányzati finanszírozásban, s így egyre kedvezőbb konstrukciókkal versenyeznek a döntéshozók kegyeiért.

A folyamatot felgyorsította az is, hogy a kormányzat látva a hitelfelvétel veszélyeit, ötpárti egyeztetést hívott össze az önkormányzati hitelek korlátozására. Ennek a rövid távú hatása az lett, hogy a testületek megpróbálnak "bespájzolni" a kötvénykibocsátással. Zongor szerint, ha fejlesztésre, beruházásra fordítják az összeget, akkor nincs is ezzel semmi baj. A veszélyt jelentené, ha a működésben keletkező financiális lyukakat tömnék be vele, hiszen ez pusztán az adósság átütemezése lenne.

Kicsi és nagy egyformán hitel vesz fel

Területileg nem tapasztalható különbség, azaz a vidéki önkormányzatok kelet és nyugaton ugyanúgy élnek a lehetőséggel, mint a fővárosiak. Sőt, politikai hovatartozás sem határozza meg a hitelfelvételi lehetőségekkel való élést. Természetesen a kommunikációban van eltérés, mint jól példázza ezt Becsó Zsolt (Fidesz), a Nógrád Megyei Önkormányzat közgyűlésének elnökének állítása: "Már a 2007-es évet is 300 millió forint folyószámlahitellel zárták, amire még nem volt példa az elmúlt 17 év során" - mondta.

A 13 milliárd forintból gazdálkodó önkormányzat költségvetését egymilliárd forint hiánnyal hagyták jóvá a jobboldali koalíció képviselőinek szavazataival. A hiány döntő részben a működés területét érinti. A működés-fejlesztés aránya 91-9 százalékos, a működési kiadások 63 százalékát a személyi juttatások teszik ki.

A kötvénykibocsátás különösen jellemző lehet a megyékre, mivel a pénzintézetek sokkal kisebb kockázatúnak tartják ezeket, mondván: majdnem hogy "nem tudnak csődbe menni" - tudható meg Zongor Gábortól. A bankok, amelyek részt vesznek az önkormányzatok finanszírozásában, szigorú ellenőrzés alatt tartják költségvetésüket, a kötvényeket úgy árazzák be, hogy azok tükrözzék a benne rejlő kockázatot. Azaz minél inkább eladósodna egy település, annál inkább fékezik a hitelfelvételét.

Előbb rendezni kéne a finanszírozást

Zongor szerint az ötpárti egyeztetésnek inkább az önkormányzati finanszírozás struktúráját kellene rendezni, hogy a hitelfelvétel ne a működési költségeket fedezze. Ennek aránya növekedett az elmúlt időszakban - ismerte el a TÖOSZ főtitkára, de egyáltalán nem olyan jelentős, mint gondolnánk.

A Megye Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) eközben közleményben tudatta álláspontját a hitelfelvétel korlátozásának tervéről. Amellett, hogy visszautasítják azokat a kijelentéseket, amelyek szerint a 2008. évi államháztartási hiány a helyi önkormányzatokat megillető támogatások miatt jelentkezik, az MJVSZ attól tart, hogy a beszűkülő lehetőségek a beruházásokat fogják majd vissza.