Spekulánsok szorongatják a jegybankot

A Merrill Lynch elemzése szerint Magyarországon semmi szükség kamatemelésre, sőt a középtávú inflációs kilátások is rendre túlbecsültek. Más londoni szakértők szerint azonban könnyen elképzelhető, hogy az MNB legközelebb kamatot emel.

A forintra nem a globális hangulat, hanem "spekulatív természetű egyedi tényezők" hatnak, és ebben a helyzetben mind a piac, mind a gazdaság szempontjából az "optimálisnál rosszabb megoldás lenne" a kamatemelés - áll az egyik vezető londoni befektetési ház pénteken kiadott elemzésében.

A Merrill Lynch, amely szokásos heti felzárkózó piaci helyzetértékelése mellett - "Kísérlet az MNB sarokba szorítására" címmel - külön elemzést állított össze a magyarországi árfolyamfejleményekről, azt írta: ha szükségessé válna a további spekuláció elhárítása, az MNB-nek a kamatemelésen kívül egyéb intézkedések "arzenálja" áll bármikor rendelkezésére.

A ház szerint ezek közé tartozik a közvetlen piaci beavatkozás, az árfolyamsáv-paritás eltolása, vagy akár a sáv eltörlése. Ezek az intézkedések a Merrill Lynch londoni elemzői szerint hatékonyabbak lennének, mint az "elkerülhetetlen" pénzügypolitikai enyhítési ciklus "átmeneti" megfordítása - részben azért, mert ezekkel a lépésekkel az MNB a piac éppen azon szektorára hatna, amelyik az utóbbi időben növelte rövid forint- és kamatpozícióit, megpróbálva beleszorítani a jegybankot a kamatemelésbe.

Az elemzés szerint a közhiedelemmel ellentétben a nagy globális kockázati mérőszámok - az EMBI kötvényindex, a piaci volatilitást mérő VIX index, vagy a dollár-jen árfolyam - nem romlottak olyan mértékben, ami igazolná az utóbbi időszak forint- és kötvénypiaci eladási hullámát.

Ez a hullám nem volt szinkronban az egyéb felzárkózó piacokra jellemző dinamikákkal sem, aminek következtében az euró-forint árfolyam a "biztonságosnak" tekintett zloty-cseh korona-szlovák korona kosár és a "kockázatos" dél-afrikai rand-román lej-török líra kosár közötti félútról gyakorlatilag ez utóbbihoz csapódott.

Két évvel ezelőtt, amikor a magyar folyómérleghiány a GDP-érték 10 százalékához közelített, talán még volt értelme a forintot a "kockázatos" kosárba rakni, ugyanezt azonban most már nehéz alapszintű okokkal magyarázni, tekintve az 5 százalékos szint alá tartó folyó deficitet - áll a Merrill Lynch elemzésében.

A ház szerint tisztán gazdasági szempontból nincs egyetlen olyan ok sem, amely igazolhatná a pénzügypolitikai szigorítást, viszont sok olyan ok van, amely indokolná ennek ellenkezőjét. A gazdaság "a recesszióval flörtöl": a tavalyi negyedik negyedévben az éves GDP-növekedés alig 0,7 százalékos volt, ami 2-3 százalékpontos negatív kibocsátási rést feltételez a hosszú távú növekedési potenciálhoz mérve.

Ebben a makrokörnyezetben "az infláció összeomlása csak idő kérdése". Ez a masszív kibocsátási rés példátlan, és ezért a legtöbb fogyasztóiár-előrejelzési modell valószínűleg túlbecsüli a középtávú inflációt - folytatódik az elemzés.

A ház szerint a gazdasági lassulás fő tényezője a belső kereslet tényleges recessziója, és a kamatszint már most is túl magas a gazdasági ciklus jelenlegi szakaszához; a kamatemelés "az utolsó dolog, amire a gazdaságnak most szüksége van". A magyarországi kamatkilátásokról és a forintgyengülés okairól mindazonáltal erősen eltérően vélekednek az elemzői közösségek.

A Goldman Sachs befektetési csoport londoni részlege az általa hetente összeállított felzárkózó piaci helyzetelemzések legutóbbi kiadásában például úgy vélte, hogy a jelentősen javuló makroegyensúlyi helyzet ellenére ismét növekvő kockázatokat áraz Magyarországon a piac, a befektetők magas béta, vagyis nagyobb kockázatú kategóriába sorolják a magyar befektetési konstrukciókat, különösen a többi térségbeli gazdasággal összevetve. Ennek következtében sújtják a magyar piacot kockázatleépítési időszakokban rendre nagyobb eladási hullámok, mint a csehet vagy akár a lengyelt.

A legutóbbi GS-elemzés szerint a még mindig lappangó befektetői kételyek fő okai közé tartozik, hogy "komoly aggályok" állnak fenn a politikai stabilitással, különösen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök pozíciójával kapcsolatban. Az okok közé tartozik emellett, hogy a magyar kormányoknak "nagyon rossz a költségvetési előtörténete" a mindenkori választásokat megelőző két évben, ami kételyeket ébreszt az államháztartási hiánycsökkentés tarthatósága iránt.

A Goldman Sachs a héten rendkívül agresszív magyarországi kamatelőrejelzést adott ki, azt jósolva, hogy az MNB Monetáris Tanácsa már a februári ülésen fél százalékpontos kamatemelést hajt végre, és az év végéig az így kialakuló 8,00 százalékon hagyja az alapkamatot.

Más térségi elemzők ugyanakkor azzal értenek egyet, hogy nincs szükség kamatemelésre. Michal Dybula, a BNP Paribas közép-európai közgazdásza a héten kiadott új inflációs és GDP-adatokat kommentálva az MTI-nek azt mondta, hogy a magyar gazdaságra egyre inkább a stagflációs állapot a jellemző, és ebben a környezetben a magyar jegybank részéről most "súlyos pénzügypolitikai hiba lenne" egy kamatemelés.