Megéri környezetvédelemre költeni

Közel 29 milliárd dollár profitot eredményezne világszinten, ha 2020-ig évi 170 milliárd dollárt fektetnének az energiafelhasználás hatékonyságának növelésébe - értesült a Világgazdaság.

Közel 29 milliárd dollár profitot eredményezne világszinten, ha 2020-ig évi 170 milliárd dollárt fektetnének az energiafelhasználás hatékonyságának növelésébe - állítja a McKinsey tanácsadó cég friss tanulmánya. Ezek a beruházások az anyagi megtakarításon felül a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez oly mértékben hozzájárulnának, hogy a célként kitűzött biztonságos gázkoncentráció eléréséhez szükséges redukció felét biztosítanák. A McKinsey számítása szerint az így elért napi megtakarítás 64 millió hordó kőolajnak felelne meg, miközben a ráfordítás a világ jelenlegi GDP-jének mindössze 0,4 százalékát tenné ki.

A tanulmány készítői rámutatnak, hogy a növekvő igények kielégítése szempontjából nem az újabb és újabb infrastrukturális beruházások számítanak az optimális megoldásnak. Ehelyett az energiahatékonyság növelése sokkal kifizetődőbb lehetőség, mivel így nagyon nagy mértékben fékezhető az igények bővülése is. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) számításai azt mutatják, hogy az effektivitás fokozásának költségei kevesebb mint 20 százalékát tennék ki annak a 900 milliárd dollárnak, amelyre 2030-ig az új infrastruktúrák kiépítéséhez világszerte szükség lenne.

Az egyes szektorokat tekintve a kínai nehézipar számít a legrosszabb energiahatékonysággal működő területnek, valamivel megelőzve a negatív ranglistán az Egyesült Államok elavult fűtés- és klímatechnológiával, illetve rossz hőszigeteléssel felszerelt lakóingatlan-állományát - nyilatkozta a tanulmány kapcsán a McKinsey Global Institute igazgatója a Financial Timesnak.

Reménykeltőnek tűnik ugyanakkor az a jelenség, hogy sok gazdasági társaság már rájött az energiahatékonyság költségcsökkentő hatására, és emiatt sokszor hajlandók akár túlteljesíteni is célkitűzéseiket. Korántsem mondható el ez viszont az állami tulajdonban lévő vagy az éles piaci versenytől más adminisztratív módon védett cégekről, így például számos kínai vállalatról vagy az USA acéliparának szereplőiről - olvasható a Világgazdaságban.