HÖOK: a tandíj nem politikai kérdés

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) folytatja tandíj ellenes küzdelmét, a tandíj ugyanis nem politikai kérdés, és rendkívül fontos a társadalom véleménye a március 9-i népszavazáson - mondta Miskolczi Norbert, a hallgatói szervezet elnöke.

"Bízom benne, hogy a szavazó polgárok helyén kezelik a népszavazás intézményét, és nem előrehozott választásokat látnak benne" - mondta az elnök, aki reményének adott hangot, hogy a választópolgárokat nem befolyásolja a politikai pártok véleménye, hiszen ez nem politikai kérdés.

Miskolczi Norbert szerint nehéz lenne megjósolni népszavazás végeredményét. Hozzátette: az biztos, hogy 400 ezer hallgató nem akar tandíjat fizetni, "hiszen ezért fizettek a szüleik egy életen át adót, és ezért fognak ők is magas adóterheket viselni".

A felsőoktatás a Magyar Köztársaság által is aláírt, a bolognai folyamathoz tartozó nyilatkozatok (Bologna, Prága, Berlin, Bergen) szerint közjó, társadalmi felelősség - hangsúlyozta a HÖOK elnöke.

A társadalomnak saját, jól felfogott érdekei miatt is finanszíroznia kell azon orvosok, pedagógusok, mérnökök (de ugyanúgy ácsok, kőművesek, cipészek) tanulmányait, akik tanulmányaik után a társadalmat fogják szolgálni, s adójukból mások számára is lehetőséget biztosítanak arra, hogy bekerülhessen a társadalmi felemelkedést jelentő felsőoktatásba - mondta.

Miskolczi Norbert kitért arra, hogy jelentős különbségek figyelhetők meg a "hagyományosan" tandíjpárti országok adó- és társadalombiztosítási rendszerében. Két évtizede a rendszerváltó Magyarország a számos lehetséges megoldás közül azt a modellt választotta, amelyben az állampolgárok ugyan sok adót és járulékot fizetnek, cserébe viszont az állam az élet számos területén ingyenesen biztosít számukra olyan szolgáltatásokat, amelyekért más, jóval mérsékeltebb adó- és járulékkulcsokat használó országokban fizetni kell.

"Igazságtalan, hogy amikor a magyar állampolgárok jövedelmük több mint felét valamilyen adó vagy járulék formájában az állam rendelkezésére bocsátják, fizetniük kelljen felsőoktatásban való részvételért" - mondta a HÖOK elnöke.

Miskolczi Norbert szerint, ha valaki nem tudja kifizetni a tandíjat, akkor teljesen mindegy, hogy "csak" hozzájárulásról van-e szó, mint ahogy azt a Magyar Rektori Konferencia elnöke aposztrofálta.

A HÖOK elnöke elmondta: a tankönyvek, a kollégiumi szállás, az utazás miatt eddig is jelentős költséget jelentett a családok számára. A hallgatók rendelkezésére álló hitelek igénybevétele eladósodáshoz vezet, az egyetemi tanulmányok mellett végzett munka pedig a tanulás rovására megy. 2007-ben - vélhetően a tandíj bevezetése miatt is - 18,5 százalékkal kevesebben felvételiztek felsőoktatási intézményekbe, mint 2006-ban.

Az igazságosság és a méltányosság sokszor hangoztatott szlogenje ellenére éppen azok kerülnek még távolabb a felsőoktatástól, akiknek ez talán egyedüli lehetősége volt társadalmi felemelkedéshez. A jelenlegi rendszerben a tehetséges hallgatók fizetnek többet.

A tandíj először nem is tandíj volt, hanem utólagos képzési hozzájárulásnak nevezett diplomásadó, ami a 2006-os választásokat követően került elő a "semmiből" a határozottan tandíjellenes választási ígéretek ellenére - jegyezte meg a HÖOK elnöke.

Miskolczi Norbert úgy látja, hogy ezt a kiforratlan és - a nemzetközi példák alapján - a felsőoktatásra szánt állami források csökkenéséhez vezető koncepciót váltotta az új miniszter tandíjas koncepciója, ami szintén egy átgondolatlan és kiérleletlen elképzelés volt. Bevezetése óta többször változtattak a tandíj fizetésére vonatkozó jogszabályokon, anélkül, hogy átfogó terv született volna a felsőoktatás valódi reformjára.

A HÖOK elnöke azt mondta: folytatják tandíjellenes küzdelmünket. "Az intézményekben, és az utcán is találkozunk március 9-ig" - ígérte a HÖOK elnöke. Hozzátette, hogy a részleteket csak később árulja el.