Az ipari fogyasztók vesztenek a gázliberón

Az eredeti tervek szerint tavaly decemberben hirdették volna ki a gázellátásról szóló új törvényt (GET), de a parlament csak ezen a héten tárgyalja a tervezetet. Életbe lépésével az ipari fogyasztók végleg lemondhatnak az államilag megállapított árakról, de a lakossági ellátás biztonságának és az érdekvédelem kérdései is tisztázódhatnak.

Az új szabályozás várhatóan idén nyáron válik hatályossá, de elképzelhető, hogy a teljes piacnyitásra csak jövő januárban kerül sor. A tervezet legnagyobb újdonsága, hogy a nem lakossági fogyasztók számára megszűnik a hatósági árazás "egérútja", ami eddig lehetővé tette számukra, hogy a szabad piacról visszalépjenek az államilag maximált tarifákat biztosító szolgáltatókhoz. Az új törvény rögzíti majd a kereskedői és elosztói funkciók szétválasztását is, annak érdekében, hogy a nagy energiacégek ne működtethessék egyeduralkodó módon az ellátási láncolatot.

A teljes piacnyitás jól hangzó célja a gazdasági versenyképesség növelése. Megtörténhet azonban, hogy a magyarországi ipari fogyasztók számára több tízszázalékos drágulás jöhet, ami a gazdaság jelen helyzetében aggodalmat kelt az ipar kilátásait illetően - véli Kaderják Péter, a Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának vezetője, a Magyar Energia Hivatal (MEH) korábbi elnöke.

A mostani rendszerben még a szabad piacra kilépett nagyfogyasztó számára is fennáll a lehetőség, hogy visszalépjen a közüzemi, hatósági árszabású szolgáltatásba, ha például a piaci árak e fölé emelkednek. A jelen helyzetben csak eme hatósági "ársapka" alatt van lehetőség az árváltozásra, de ha megszűnik a hatósági árazás, akkor éles verseny híján nagy drágulás jöhet a nem lakossági fogyasztók számára. Hasonlóan történt a villamosenergia-piacon is. A gázpiacon is vannak nagy monopolisztikus jellegű szereplők, ami bizonytalanná teszi a nagykereskedelmi gázpiac várható verseny jellegét. "Rongyosra keresheti magát a gáznagykereskedő" - mondja.

Több áremelés is jöhet idén

Az ipari áram Magyarországon igencsak megdrágult. Ráadásul a villamos energiával szemben gázellátásunk jelenleg gyakorlatilag egy forrástól, Oroszországtól függ, ezért már most is kénytelenek vagyunk nagyobb árat fizetni a földgázért, mint például a több forrásból ellátott Németország. De a helyzetünk más összevetésben sem tűnik kedvezőnek: míg Ukrajna 170 dollárért vásárol 1000 köbméter földgázt az oroszoktól, addig Magyarország hozzávetőleg kétszeresét fizeti ennek. Az igazi piaci előnyök akkor lennének érezhetők, ha valaki hajlandó lenne engedni a haszonból - mondja Kaderják. Vagy ha a beszerzést sikerülne valamelyest változatosabbá tenni, mondjuk a Nabucco-gázvezetékkel - ez azonban nem mostanában várható.

Bár papíron a most érvényes hibrid modell - hatósági áras közüzemi és szabadpiaci ellátás - helyére a tiszta versenypiaci rendszer lépne, a gyakorlatban a lakossági fogyasztók számára az állam a továbbiakban is garantálja az árak féken tartását. Ez a háztartásokra vonatkozó, úgynevezett egyetemes szolgáltatás tehát egy bizonyos szintig megóvja majd a lakosságot a szolgáltatók áremelési szándékától.

A világpiaci árkényszer miatt azonban valószínűleg ettől függetlenül is több áremelésre lehet számítani már 2008-ban is - ahogyan azt a Magyar Energia Hivatal tervezete is tartalmazza. A tavasszal, nyáron és ősszel várható emelések mértékéről most még nem sokat tudni, de tekintve, hogy ezt azt elsősorban a megelőző háromhavi árak és a következő három hónap várható beszerzési költségei alapján állapítják meg, akár két számjegyű drágulásra is lehet számítani.

Az olaszok sem váltottak

Az érvényben levő gázpiaci törvény is megengedi a lakossági piacra lépést, ennek törvényi feltételei tehát adottak. A lakossági ellátásbiztonság, illetve érdekvédelem azonban jelenleg még nem annyira tisztázott - fogalmaz Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezetője. Az új törvény két nagyobb újdonságot hoz a jelenleg is élő szabályozásba. Először is a zavartalanabb működés, a nagyobb verseny érdekében belekerülnek az elmúlt másfél-két év tapasztalatai, az eközben jelentkezett új igények. Másrészt azt is tisztázni kell, hogy mik a lakosság speciális feltételei, hogy mire számíthatnak a piacnyitással - teszi hozzá.

A javasolt szabadpiaci modell

Forrás: Magyar Energia Hivatal

A szakértő nem számít gyors és nagy változásra a lakossági piacnyitás kapcsán. A háztartások számára az árakon van a fő hangsúly, elsősorban ez motiválja őket a szolgáltatóváltásra. Az árak csökkenésére azonban több ok miatt is kicsi az esély - véli Hegedűs Miklós. Az árak egyik felét a világpiaci kényszer határozza meg, a másik részét pedig olyan belső tényezők, mint a rendszerhasználat költségei és az áfa. Az árcsökkenés lehetősége szűk mezsgyén mozog, esetleg jobban szervezett gazdálkodással vagy a külföldi gázeladóval kialkudott jobb megegyezéssel lehet valamit elérni.

Olaszországban például évek óta szabad a lakossági gázpiac, de a fogyasztóknak eddig csak nem egészen 10 százaléka élt a váltás lehetőségével. Az árcsökkentés szűkös lehetőségei mellett ezt támasztja alá az áltlános kockázatkerülés, a nem ismerés, a megszokás hatalma is, de önmagában az internetes ügyintézés is megszűri a szolgáltatót váltók körét.

Folyamatos ellátást, ügyfélszolgálatot, leolvasást, elszámolást, számlázást, a védendő fogyasztók részére pedig kedvezményeket kell biztosítani - olvasható az energiahivatal "Az új gáztörvény tervezetének szabályozási koncepciója" című anyagában. A törvény rendelkezik arról is, hogy a szociálisan rászorulók különleges elbánásra jogosultak (részletfizetés, fizetési haladék; méréssel, leolvasással, számlázással, díjfizetéssel összefüggő különleges bánásmódok). Ha az egyetemes szolgáltató nem képes teljesíteni kötelezettségeit, helyette más szolgáltatót jelöl ki az energiahivatal a többi egyetemes szolgáltató vagy kereskedő közül. Ez az úgynevezett végső menedékes szolgáltató intézménye lesz.

Forrás: [origo]

Egyre kevesebb a tűvfűtéses lakás

A távfűtés helyzete évek óta a róka fogta csukáé, hiszen ha könnyebbé tennék a leválást, akkor a szolgáltatás még drágább lenne, mivel a távhő költséghatékonysága erősen függ attól, hogy hány háztartás vásárolja a nagyjából fix fenntartási költségű rendszerből a távhőt - mondja Hegedűs. Már így is 100-150 ezerrel - úgy 20 százalékkal - csökkent a távfűtött háztartások száma az utóbbi években.

Ráadásul, bár a kapcsolt energiatermelés hatásfoka kedvező, és bővült is a hátteret adó kapcsolt erőművek kapacitása, árcsökkenést ennek ellenére nemigen láttunk: a nagyüzemi távhőszolgáltatás 25 százalékkal drágább, mint az egyedi fűtés. Ha olyan kedvező a hatásfok, akkor az erőműveknek illene kigazdálkodni az árcsökkenést, a külső támogatás indokolatlan, azt inkább megújuló energiaforrások támogatására kellene fordítani. Ilyen körülmények között nehéz elképzelni, hogy versenyhelyzet alakuljon ki a távhőpiacon, hiszen nincs kereslet.