Javult az agrárium versenyképessége

Magyarország európai uniós tagságát követően az agrárágazat versenyképessége folyamatosan emelkedett. A további cél, hogy a magyar gazdák a nyugati társaikhoz hasonló helyzetbe kerüljenek.

Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter ismertette: a magyar mezőgazdaság exportja tavaly meghaladta a 4 milliárd eurót, míg az import 3 milliárd euró körül mozgott, az ágazat teljesítménye egymilliárd eurós többletet mutat.

A mostani kormányciklus teljesítményét értékelve Gráf József aláhúzta, miniszterként azt tartotta szem előtt, amit a kormányba kerülésekor lefektetett: a magyar érdekek minden fórumon történő határozott képviseletét és védelmét, az uniós reformokban való tevékeny magyar részvételt, valamint az ágazat szereplői számára stabilitást, kiszámíthatóságot és biztonságot.

Gráf József kifejtette: sikerült a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) tevékenységét konszolidálni, amelyre megelőzően sok panasz érkezett. Emellett az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) a múlt évben fejeződött be, amelynek során 7.100 nyertes pályázat volt, amelyek 121 milliárd forint támogatáshoz jutottak.

A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) keretében 34 ezer gazdálkodó részesült támogatásban a mintegy 200 milliárd forintos keretből. Az NVT-re jutó forrás 2005-ben 55 milliárd forint volt, 2006-ban 62 milliárd forint, 2007-ben pedig 53 milliárd forint.

Az unió agrárágazatot érintő reformjai közül a miniszter kiemelte a gabonatermesztést és az intervenciót. Ezen a területen Magyarország sikeresen védte meg saját pozícióját, ugyanis az intervenció nem szűnt meg, és pert is nyert Magyarország a minőségi paraméterek menet közbeni megváltoztatása ellen benyújtott kifogása nyomán.

A zöldség-gyümölcs ágazatban a reform befejeződött, jelenleg a végrehajtási rendelet előkészítésén dolgoznak a szakértők. A reform során sikerült több száz millió forinttal megnövelni a magyar zöldség-gyümölcs ágazatnak jutó éves támogatást. Így biztosítható a magyar zöldség-gyümölcs termesztés jövője - állította Gráf József.

A szőlő- és borágazatban zajló reform során Magyarország ugyancsak sikeresen védte és javította pozícióit. Ezt mutatja a miniszter szerint, hogy 2009-ben a magyar szőlő- és borágazat 12,4 millió euró helyett 16,8 millió eurós támogatáshoz jut a nemzeti borítékon keresztül. A támogatás összege 2015-ben 29,1 millió euró lesz az ágazatban, szemben a korábban tervezett 16,4 millió euróval.

A cukorágazatban a versenyképesség növelése érdekében csökkentették a kvótákat, emiatt Magyarországon három cukorgyárat bezártak: a kabait, a szolnokit és a petőházit. A miniszter szerint a kaposvári és a szerencsi meg fog maradni.

A magyar agrárstratégia alapja, hogy a magyar gazdálkodók körülményei az uniós támogatások nyomán hasonlóak legyenek, mint a fejlett ipari országokban - emlékeztetett a miniszter. Ezért az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében rendelkezésre álló 1300 milliárd forint nagyságú forrás 47 százalékát a mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítására, a technikai, technológiai eszközök korszerűsítésére lehet fordítani.

A környezet- és vidékfejlesztés kapcsolatának megerősítését, összehangolását a források 32 százaléka szolgálja. A vidéki életminőség javítását és a vidéki gazdálkodás diverzifikálását, több lábon állásának megteremtését 11,5 százalékos forrásnagyságból lehet megvalósítani. A Leader program megvalósítását a források 5,5 százaléka támogatja. A technikai segítségnyújtásra pedig 4 százalék jut az 1300 milliárd forintból.

A támogatási rendszer prioritásai közé tartozik az állattenyésztés fejlesztése, a versenyképes termeléshez szükséges birtokméret kialakítása, a mezőgazdasági termelés korszerűsítését szolgáló beruházások ösztönzése, az élelmiszerbiztonság erősítése, továbbá az agrármarketing fokozása.

Az élelmiszerbiztonság területén a miniszter eredményként értékelte, hogy a teljes folyamat ellenőrzése az agrártárcához került. Jelezte azt is, hogy a marketingtevékenységre a következő években több jut, mint eddig. Példaként említette a borágazatot és a magyar pálinka tervezett nagyobb népszerűsítését.

Újságírói kérdésre válaszolva Gráf József közölte: a szőlőtőkék kivágását személy szerint nem támogatja, szerinte inkább hitellel kellene segíteni a felvásárlást, vagyis azok szőlőbirtokhoz hozzájutását, akik termelni szeretnének.

A bioenergiával kapcsolatban rámutatott, hogy a mezőgazdaság a biomassza, a biodízel és a bioetanol előállítása területén érintett. Szerinte lesz elegendő alapanyag a bioetanol előállításához, ám a kukorica árának növekedése miatt ez iránt az üzemanyag iránt megcsappant az érdeklődés.