Egyszerűsítik a közbeszerzéseket

A törvényalkotási program szerint a kormány márciusban terjeszti be a közbeszerzési törvény módosításáról szóló javaslatát a parlamentnek, az elfogadás májusra várható. Az új javaslat szerint minden információ nyilvánosnak minősülne, megismerésüket üzleti titokra hivatkozva nem lehetne korlátozni - olvasható a Napi Gazdaságban.

A módosítás fő célja a közbeszerzések és az ezek nyomán kötött szerződések eddiginél nagyobb nyilvánossága, a jogszabály egyszerűsítése, az ajánlattevők adminisztrációs terheinek csökkentése, valamint a jogorvoslati rendszer gyorsítása és hatékonyságának növelése - mondta a Napi Gazdaságnak Gadó Gábor, az igazságügyi tárca szakállamtitkára.

Az egyszerűsítést szolgálná az uniós szint alatti két - a nemzeti és az egyszerű - közbeszerzési eljárásrend összevonása. Az új eljárásrend a meglévők kombinációja lenne, az egyszerű értékhatárokat alkalmazva. A nyilvánosság biztosítása érdekében minden eljárás hirdetmény közzétételével indulna. Az új jogszabályban rögzítenék azt is, hogy az eljárás során tett ajánlatok és minden, a kiíró által kért információ, valamint a közbeszerzés nyomán kötött szerződések nyilvános adatnak minősülnek, azok megismerését üzleti titokra hivatkozva nem lehetne korlátozni. Az ajánlattevők adminisztrációs terheinek és költségeinek csökkentése céljából egyszerűsítenék a hatósági igazolások beszerzését. Az ajánlattevőknek alkalmasságuk igazolására egyes esetekben elegendő lenne nyilatkozatot tenni, a kért igazolásokat csak a nyertesnek kellene benyújtania. Bizonyos adatok beszerzése pedig az ajánlatkérők feladata lenne, ha azok közhiteles nyilvántartásokból kikereshetők (például szerepel-e a cég a feketefoglalkoztatók listáján).

A jogorvoslati rendszer megújítását az uniós irányelvek módosítása is szükségessé teszi. Így például a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályozás szerint az ajánlatkérőnek addig nem lehet majd megállapodást kötnie a nyertessel, amíg le nem zárul a jogorvoslati eljárás. (A szerződéskötés tilalmának határideje is változik: az eddigi 8 nap helyett 10, illetve 15 napra, attól függően, hogy az ajánlatkérő döntéséről elektronikusan vagy postán értesítette az ajánlattevőket.) A jogorvoslat gyorsítása érdekében - azon túl, hogy a közbeszerzési biztosok és az ilyen ügyekben eljáró bírók számát növelnék - elektronikus kommunikációt vezetnének be a jogorvoslati szervek és az eljárásban részt vevők között. (Ehhez az is kell, hogy a parlament előbb - várhatóan márciusban - elfogadja a bírósági eljárásokban érvényesülő elektronikus kézbesítésről szóló törvényt.) A gyorsítást szolgálná továbbá, ha a közbeszerzési döntőbizottsági (KD) határozat elleni bírósági felülvizsgálat idejét - amely most évekig is eltarthat - száz napban maximálnák. Lehetővé tennék az ajánlattevőknek, hogy ha a KD vagy a Fővárosi Bíróság elutasítja jogorvoslati kérelmüket, a döntést és az esetleg már megkötött szerződés érvénytelenítését egy eljárás keretében kérelmezzék a következő jogorvoslati szinten. Egyes szabályok ősszel, az elektronikus ügyintézésre és az új eljárásrendre vonatkozó előírások pedig 2009. januártól lépnének hatályba - olvasható a Napi Gazdaságban.