Erősödik a céges lobbi

Vágólapra másolva!
Az átláthatóbb gazdaság, a kiszámíthatóbb piaci viszonyok és a körbetartozások mérséklése mellett a céges érdekek védelmét is célba vette a jogalkotás az év második felében megalkotott törvényekkel. Átültették a magyar jogba a tőkeegyesítő társaságok egyesüléséről szóló uniós szabályokat és megkezdődött az egyéni vállalkozásokra vonatkozó előírások modernizációja is.
Vágólapra másolva!

A szinte egyhangú szavazással elfogadott, a vállalkozói körbetartozások mérsékléséről szóló törvényt szerint a felszámolási eljárást minden további előfeltétel nélkül meg lehet indítani akkor, ha az adós a szerződésen alapuló, nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül nem egyenlítette ki, és az ezt követő írásbeli felszólításra sem teljesített.

Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a hitelező felszámolási kérelem benyújtása előtt továbbra is köteles az adósát a fizetésre írásban felszólítani. Magának a tartozásnak a fennállását ellenben a felszólítás kézhezvételét követően már lehet vitatni. Így, ha az adós a számla szerinti összeget, illetve a fizetési kötelezettségét eddig az időpontig írásban nem kifogásolta, már csak a tartozás kiegyenlítésével kerülheti el a felszámolást.

A teljesítés azonban nem jelenti a számla helyességének a feltétlen elismerését. Előfordulhat ugyanis, hogy a fizetésre csak a felszámolás megakadályozása miatt kerül sor. Ilyenkor a kifizetett összeg polgári peres eljárásban akár vissza is követelhető.

Inkasszóval beszedhetők a közbeszerzés díjak

A Polgári Törvénykönyvet érintő változás, hogy építési szerződés esetén a megrendelő tulajdonát képező, a munkák végzésére szolgáló ingatlanon - díjkövetelése erejéig - jelzálogjog illeti meg a vállalkozót. A zálogjogot a szerződéskötés alapján lehet az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. Ha a megrendelő a vállalkozói díját kiegyenlítette, a vállalkozó köteles a jelzálogjog törléséhez hozzájárulni.

A körbetartozások felszámolását előíró törvény szerint az ajánlatkérő a teljesítéstől számított harminc - uniós forrásból támogatott közbeszerzések esetén pedig hatvan - napon belül köteles fizetni. Kivételt képez, ha törvény eltérően rendelkezik, vagy ha a felek halasztott, illetőleg részletfizetésben állapodtak meg. A fizetési határidő eredménytelen elteltét követően a fővállalkozó azonban azonnali beszedési megbízás útján is érvényesítheti a követelését. Értesítési kötelezettség terheli ellenben a saját alvállalkozói felé történő kifizetésekről, illetve arról is, ha az alvállalkozók felé fennálló tartozások teljesítését megtagadta.

Ellenőrizhető érdekeltségek, tőkeegyesítő társaságok

A stratégiai cégeket védő törvény - a cégjogi szabályok módosítása révén - korlátozás nélkül, lehetővé tette a tulajdonosi érdekeltségek (tagsági, részvényesi viszony), képviseleti jogosultságok, vezető tisztségviselői, vagy felügyelő bizottsági megbízásokkal kapcsolatos adatok csoportosított céginformációként történő lekérdezését. Az új előírások fokozzák a gazdasági élet átláthatóságát, hiszen bárki számára megismerhetővé válik, hogy üzleti partnere, ügyfele, üzlettársa milyen magatartást tanúsít (hány cégben tulajdonos, e cégek működnek-e, esetleg végrehajtás alatt állnak, a korábbi cégei milyen módon szűntek meg).

Elkészült a tőkeegyesítő társaságok határon átnyúló egyesüléséről szóló, uniós szabályokat átültető törvény. A jogszabály lehetővé teszi, hogy a belföldi kft.-k, illetve részvénytársaságok az unió bármely tagállamában bejegyzett hasonló cégekbe beolvadjanak, azokkal összeolvadjanak. Erre akkor van lehetőség, ha a résztvevő cégek mindegyikét a közösség tagállamainak az egyikében alapították és a székhelyük, központi ügyvezetésük, üzleti tevékenységük fő helye ugyancsak az unión belül van. További kitétel, hogy a társaságok közül legalább kettőre eltérő tagállam joga legyen irányadó.

Egyéni vállalkozás - az új koncepció

Az igazságügyi tárca kormányzati felkérésre elkészítette az egyéni vállalkozásról és az egyéni cégekről szóló törvény koncepcióját. A tervek szerint az egyéni vállalkozás továbbra sem különülne el a természetes személy egyéni vállalkozótól, azaz magánszemély a vállalkozás tartozásaiért változatlanul korlátlanul felel. A koncepció szerint az egyéni cég csak természetes személy lehet a tagja a jövőben is, a tagok száma azonban kivételesen és átmenetileg haladhatná az egy főt.

Az egyéni cég vagyona és a természetes személy egyéni vállalkozó magánvagyona azonban elkülönülne egymástól. A legjelentősebb újdonság az lenne, hogy a cégalapító megválaszthatná, milyen mögöttes felelősséggel (korlátlan, korlátozott, vagy eleve kizárt felelősséggel) kívánja az egyéni cégét működtetni. Az egyéni cég bejegyzésekor a tervek szerint a jegyzett tőke összegét is szabadon lehet majd meghatározni, minimum tőkekövetelmény nélkül.