Törékeny a putyini gazdasági siker

Vlagyimir Putyin első elnöki ciklusának végefelé azt jósolta, hogy egy évtized alatt megkétszereződhet az orosz GDP. Bár ennek teljesülésére kevés az esély, sikertelenségről mégsem lehet beszélni. Az orosz export alig több mint egy évtized alatt csaknem négyszeresére nőtt, a GDP idén is 7 százalék körüli mértékben bővül. Igaz, ezt főleg a világpiaci olajárak támasztják alá. A posztputyini időszakra nézve biztató, hogy a befektetők a nehézségek ellenére egyre jobban megbarátkoznak a nem teljesen piaci elvek alapján működtetett modellel.

A Putyin-éra éveiben az állam és a gazdasági élet közötti egyensúly az állam felé tolódott el. Ez pedig nagy változás a 90-es évekhez képest, amikoris éppen fordított volt a súlyarány, a nagy üzleteknek nagy befolyása volt a kormányra, így akár a törvények megalkotásában is érvényesíthették érdekeiket. Ma az orosz kormány egyre növeli befolyását a gazdasági életben, mind több és több társaságban szerez tulajdonrészt és kontrollálja az összes, nagy üzletekkel kapcsolatos jelentős döntést. Ezek pedig jócskán korlátozzák az olyan stratégiai iparágakat, mint az olaj-, vagy a gázszektor.

Eközben a többi szektor robusztus növekedést produkál egy sokkal liberálisabb gazdasági környezetben. Elemzők szerint a mostani politikai választás csak csekély változást hozhat a Putyin alatt megszilárduló gazdasági életben. Mindemellett a legtöbb szakember úgy véli, a hosszan tartó, stabil növekedéshez elengedhetetlen lenne, hogy a magántulajdont sokkal nagyobb tiszteletben tartsák a jelenleginél.

A világ vezető gáz- és egyik legnagyobb olajexportálója, Oroszország a föld egyik legvonzóbb feltörekvő piacává vált az utóbbi években. Putyin támogatói szerint elnöki mandátumának egyik legfontosabb eredménye a gazdasági stabilitás. Úgy tűnik, ezzel a külföldi befektetők is mindinkább egyetértenek, legalábbis egyre nagyobb számban törekszenek Oroszországba annak ellenére, hogy az országnak meglehetősen negatív az imázsa egyes gazdasági szereplők elnyomása és a demokratikus hiányosságok miatt. Idén várhatóan mintegy 50 milliárd dollár közvetlen működő külföldi tőke folyhat be Oroszországba - állítja Jaroszlav Lisszovolik, a Deutsche Bank vezető oroszországi közgazdásza. Ez mintegy 5 százaléka az orosz bruttó hazai terméknek (GDP), ami meglehetősen jó szám egy feltörekvő gazdaság számára - teszi hozzá.

Egyedülálló a makrostabilitás

Az orosz gazdaságot az összevisszaság uralta az 1990-es évek első felében: a GDP és az ipari termelés gyorsan csökkent, az árak pedig hatalmas sebességgel vágtattak. Az 1998-as orosz pénzügyi válság után - amikor az orosz kormány még külföldi adósságait sem tudta fizetni egy ideig, a rubel árfolyama összeomlott - az ország gazdasága azonban stabil bővülésnek indult, nagyrészt a globális gazdasági szituáció javulásának is köszönhetően. Tavaly 6,3, idén pedig várhatóan 7 százalékkal bővül az orosz gazdaság.

Az infláció 2006-ban már 10 százalék alatt maradt, amire a Szovjetunió felbomlása óta nem volt példa, bár idén ismét kétszámjegyű pénzromlást várnak, főleg az élelmiszerek drágulása miatt. Az export értéke 1995-ben még csak 78,2 milliárd dollár volt, 2006-ban pedig már 302 milliárd dollárra rúgott, miközben a behozatal 46,7 milliárd dollárról 137,5 milliárd dollárra nőtt valamivel több, mint 10 év alatt. A végbement fejlődés nyomán a Világbank kijelentette, hogy "az orosz gazdaság egyedülálló makrogazdasági stabilitást ért el".

Elmaradó reformok

Az imponáló orosz növekedés kiegyensúlyozottsága és fenntarthatósága azonban sokak szerint erősen kérdéses. Nagyrészt ugyanis az emelkedő olajárakra és az erős globális keresletre támaszkodik, az orosz exportban az ásványi anyagok és üzemanyagok dominálnak. A fekete arany pedig még jó ideig megbízható bevételi forrás marad az orosz medve számára, mivel - óvatosan kezelendő orosz források szerint - készleteik állítólag több mint 100 évre elegendőek.

A Nemzetközi Energiaügynökség 2003-ban még azt állította, hogy Oroszország legfeljebb 25 éves olajkészlettel rendelkezik. A kritikusok azonban arra figyelmeztetnek, hogy az olajból származó bevételek attól is "megkímélték" az ország vezetőit, hogy fájdalmas, de szükséges reformokat vigyenek véghez a gazdaság pluralizálásának érdekében, ami talán a legnagyobb veszély a jövőre nézve.

Lisszovolik szerint azonban a gazdasági növekedést elsősorban nem kizárólag az üzemanyag-szektor hajtotta, mivel óriási olajpénzeket zároltak tartalékként esetleges jövőbeli gazdasági nehézségekre. A távközlés, a bakrendszer, a biztosítók, az élelmiszeripar és néhány más szektor gyorsan bővültek, ahogyan a fogyasztói és befektetői fogyasztás is jelentőssé vált az orosz gazdasági növekedésben. A szakértő szerint az ország vonzerejét részben jól képzett, de olcsó munkaerejének köszönheti.

Az orosz gazdaság növekedése

(éves szinten, százalék)

Forrás: Bank of Finland

Egyes szakértők azonban azt mondják, hogy míg a külföldi befektetések továbbra is gyorsan nőnek, addig a belföldi befektetések helyzete már nem ilyen rózsás. Az orosz tőke lehetőségeit erősen korlátozza a bizonytalanság, amit például a gyenge tulajdonjogi végrehajtás, a bürokrácia, a korrupció és bizonyos szektorokban a verseny feltételeinek hiánya okoz.

Nem túl könnyű "üzletet csinálni"

A Világbank szerint Oroszországban a világon a 106. helyen áll azon a listán, ami azt méri, hogy mennyire "könnyen lehet üzletet csinálni", míg a Világgazdasági Fórum legutóbbi globális versenyképességi listáján az ország az 58. helyet foglalta el. Ugyanakkor egy felmérés szerint az Oroszországban befektető üzletembereknek és cégeknek 82 százaléka meglehetősen, vagy teljesen elégedett.

Az sem tántorítja el a külföldi vállalatokat az orosz energiaszektorba való beruházástól, hogy a Gazprom a közelmúltban több nagy projektet is megszerzett nemzetközi vállalatoktól. Az orosz energiaszektor csábította az országba a beáramlő külföldi tőkének több, mint a felét.

Munkaerőhiány és bürokrácia

Az orosz populáció stabilan csökken, és nem úgy néz ki, hogy a helyzet javulna. A jövőben súlyos munkaerőhiány fenyeget, miközben a bevándorlást szigorúan korlátozzák egy olyan országban, ahol egy átlagos orosz férfi mindössze 59 évnyi életre számíthat - vagyis még a nyugdíjkorhatárt sem éri el. A döbbenetes mértéket elérő alkoholizmus mellett az ország az AIDS terjedése szempontjából is az egyik legkedvezőtlenebb helyzetben van.

A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy bizonyos ágazatokban már most munkaerőhiány alakult ki, ami egyike az orosz gazdasági növekedést fenyegető legsúlyosabb kockázatoknak. Nemzetközi szervezetek már felszólították Moszkvát is, hogy emelje föl a bevándorlók elé állított sorompókat, ezzel javítva a fenntartható gazdasági növekedés fontos bázisát, az emberi erőforrást. Lisszovolik egyenesen úgy fogalmaz, Oroszország előtt nincs más út, mint megnyitni munkaerőpiacát a bevándorlók előtt.

Ezenkívül egyes jelentések zord képet festenek a verseny hiányáról, és a gazdasági élet egyéb nehézségeiről, így a bürokráciáról.