Szigorúbb adóellenőrzéseket akar a nép

Azt mindenki tudja, hogy úgy csökkenhet az adózók egyéni terhelése, ha többen fizetik be az adót. Kevesen gondolják viszont azt, hogy a vagyonosodási vizsgálat jelentős fegyvertény lehetne ez ügyben. Inkább új adórendszerben, az elvonások csökkentésében, a vagyonadóztatásban és a mostaninál jóval szigorúbb ellenőrzésben hisz a többség - idéz egy friss felmérésből a Népszabadság.

A többség hasznosnak tartja a vagyonosodási vizsgálatokat, ám ezek hosszú távú eredményességéről már koránt sincs meggyőződve - mutatta ki a több mint ezer magyar lakos, nagyjából ezer vállalkozás, 700, a területen dolgozó adórevizor és a jelentősebb gazdasági érdekképviseletek vezetőinek megkérdezésével végzett, a Versenyképességi Kerekasztal által megrendelt tanulmány. A megkérdezettek leginkább azzal az állítással értenek egyet, hogy a vizsgálatok hatására nagyon sokan új vagyoneltitkolási módszereket keresnek, és külföldre menekítik adózatlan jövedelmeiket. Sokan hiszik, hogy a vizsgálatok folytán növekednek majd az adóbevételek, és fehéredik a gazdaság.

A revizorok szerint azonban növekvő bevételekre csak addig lehet számítani, amíg meg nem találják az érintettek a vagyon-, illetve jövedelemeltitkolás újabb, Nyugaton már régóta alkalmazott, "biztonságosabb" formáit. A szakértők szerint így azok állják az állami többlet bevételek terheit, akiknek nincs elég pénzük ahhoz, hogy külföldön vagy nem látványos vagyontárgyakban, esetleg offshore cégekben gondolkodjanak. Vagyis azok a kisvállalkozók, akik eddig minimálbér után fizették járulékaikat, egyre többen vallanak be legalább az életvitelüknek megfelelő jövedelmet.

A legtöbb szakértő szerint túl általános az APEH kiválasztási módszere, és sok olyan ember is belekerül a körbe, akiknek nem kellene. Azért, mert nincs kétséges eredetű vagyona, vagy azért, mert ha van is, túl kis értékű ahhoz, hogy ennyi időt szánjon rá az adóhatóság. Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője szerint 6-8 millió forintnál kisebb értékű, feltételezett vagy tényleges vagyonelemre nem lenne szabad elindulnia az adóhatóságnak, kivéve, ha az eset egyéb jellemzői ezt indokolják. A szakértők részéről talán az a legnagyobb kritika, hogy az APEH túl általánosító módon rászállt az idén a cégüknek hitelt nyújtó magánszemélyekre, vagyis az úgynevezett tagi kölcsönösökre. Azzal együtt, hogy ez sokszor valóban eltitkolt jövedelmet fed, sokszor tévútra viheti a hatóságot.

Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke, a Versenyképességi Kerekasztal adózásért felelő szakértője szerint például sokszor azokat is előszedték, akiknek osztalékkal tartozott cégük, mivel a bevallásokban nem válik szét a két pénzügyi kategória. Ráadásul ezzel a kiválasztási módszerrel a tagi kölcsönt legálisan, például a vállalkozás befektetéseinek finanszírozására használó magánszemélyeket is vegzálják - állítja. A felmérés pedig rámutat a lehetséges következményre: kevesebben adnak majd kölcsön cégüknek. A vállalkozók fele azt mondta: inkább kevesebb pénzből gazdálkodik majd a cége, nagyjából egyharmaduk pedig inkább bankhitelt vesz majd fel.

Jövőre változhat a módszertan, írja a lap. Míg idén az ellenőrzések nagy része indult ki az APEH céges nyilvántartásaiból, vállalkozások adóvizsgálatából, a jövőben nagyobb szerepet kaphatnak a kézzelfogható vagyontárgyak és az ingatlanok. Az viszont kétséges, hogy jövőre is képes lesz-e a hatóság 12-15 ezer vizsgálatot elvégezni, nem biztos ugyanis, hogy a minimum-adóalap és az újonnan alakuló cégek kiemelt vizsgálatával együtt ilyen mértékben lenne képes továbbvinni a vagyonosodás-ellenőrzéseket az APEH. Ezek a vizsgálatok jelentős kapacitást szívtak el más területektől, például az áfaellenőrzésektől.