Veres: maradjunk az EBRD-nél

Magyarország ki akarja használni a 2010-ig még lehetséges együttműködést az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) - mondta a bank londoni székhelyén Veres János pénzügyminiszter.

A kelet-európai átalakulás pénzügyi előmozdítására több mint másfél évtizede létrehozott londoni pénzintézet éppen a héten jelentette be, hogy az idei év végétől nem hajt végre több befektetést Csehországban. Ezzel Csehország az első a kedvezményezett országok közül, amelyben az EBRD befejezi közvetlen finanszírozási tevékenységét.

Veres János, aki csütörtökön tárgyalt az EBRD vezetőivel Londonban, aznap esti tájékoztatóján azt mondta: Magyarország nem gondolja, hogy ezt a "graduációt" siettetnie kellene. A pénzügyminiszter az EBRD-vel folytatott további együttműködés lehetséges területei között említette a PPP-programok keretében megvalósuló fejlesztéseket, az energiahatékonysági programokat, valamint a magyar vállalkozók külföldi - elsősorban a balkáni országokban megvalósuló - szerepvállalását; ez utóbbiban az EBRD társfinanszírozóként lehet jelen.

Varel Freeman, az EBRD alelnöke, akivel Veres János és a szintén Londonban tartózkodó Kóka János gazdasági miniszter is tárgyalt, a csütörtök esti tájékoztatón úgy fogalmazott: a bank "nem akarja Magyarországot kituszkolni az ajtón", a magyar kormányon múlik a döntés arról, hogy az EBRD még meddig lesz jelen a magyar fejlesztési programokban. "A graduációs folyamatot nem mi kezdeményezzük, hanem a (kedvezményezett) országok", mondta Freeman.

Az EBRD ugyanakkor már tavaly bejelentette, hogy az addig EU-taggá lett nyolc legfejlettebb közép-európai ország mindegyike várhatóan 2010 után "kigraduál" bankból, vagyis nem lesz már szüksége közvetlen EBRD-finanszírozásra. E folyamat jegyében a közép-európai térség részaránya a bank által nyújtott teljes finanszírozási értékből már tavaly is csak 14 százalék volt az előző évi 16 százalék után, miközben Délkelet-Európa és az egykori szovjet térség az új támogatások 86 százalékát kapta.

Jean Lemierre EBRD-elnök az új stratégia tavalyi ismertetése során azt mondta, hogy a bank tevékenységi területén belüli legfejlettebb országok 2001-ben az új finanszírozásoknak még a 45 százalékát kapták, 2010-re azonban arányuk 6 százalék alá csökken.