Rekord infláció Romániában

Vágólapra másolva!
Romániában szeptemberben átlagosan 1,08 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, és 6,03 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly szeptemberben, jelentették a román statisztikai hivatalban. Az élelmiszerek gyors drágulásával magyarázva az infláció meredek emelkedését.
Vágólapra másolva!

A szeptemberi infláció idei rekord, a tizenkét havi adat első ízben haladta meg a központi bank decemberi célsávjának felső határát. Augusztusban átlagosan 0,86 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, és 4,96 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly augusztusban.

Márciusban a tizenkét havi infláció a rendszerváltás óta legalacsonyabbra, 3,66 százalékra csökkent Romániában, azóta gyorsul. Tavaly decemberben 4,87 százalékos, 2005. decemberben 8,6 százalékos volt.

Az is táplálja az inflációt, hogy a bérek és a fizetések továbbra is gyorsan emelkednek. Augusztusban a nettó átlagbér, 1030 lej (76 992 forint), egy hónap alatt 1 százalékos emelkedéssel reálértékben 1,8 százalékkal elmaradt ugyan a júliusitól a növekvő infláció miatt, de reálértékben 16, 7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

A nagy béremelkedés ellenére az inflációt korábban féken tartotta, hogy a közkiadások elmaradtak a tervezettől, de lassan ez is változik, habár egyelőre nagy a bizonytalanság az előrejelzésekben. A román gazdasági és pénzügyminiszter szerint nem valószínű, hogy az államháztartási hiány az idén meghaladná Romániában a tervezett, GDP-hez viszonyított 2,8 százalékot, sőt, akár a hazai össztermék legföljebb 2,4-2,5 százaléka is lehet.

Az első öt hónapban többlet volt, a GDP 0,4 százalékával egyenértékű. Az EU-bizottság a legutóbbi, május eleji hivatalos becslése szerint viszont Románia államháztartási hiánya idén és jövőre a GDP 3,2-3,2 százaléka lehet, a novemberben Brüsszelben becsült 2,6-2,6 százalék helyett. A kormány jövőre 2,7 százalékos államháztartási hiányt valószínűsít.

A román kormány tavalyra végül 2,5 százalékos GDP-arányos deficitcélt állított be. Az eredeti cél 0,5 százalékos hiány volt, a célszámot az év során négyszer emelték, de a januárban Brüsszelbe küldött konvergencia-programban végül is csak 2,3 százalékos hiányt jelenthettek tavalyról, az infrastrukturális tervezetek késlekedő megvalósítása miatt.