Három kisadóból lenne az efeho, ha lesz

Sokat változott a kisadók összevonásának és az ezzel együtt járó adminisztráció csökkentésének koncepciója, mire a parlament elé került a törvényjavaslat, sőt már az új adó temetését hangoztató hangok is hallatszanak. Kevesebb járulékot törölnek el, és kevesebbet is vonnak össze. Aki pedig kedvezményt szeretne érvényesíteni, továbbra sem fog megszabadulni a papírmunkától.

A parlamenthez benyújtott törvényjavaslat azzal számol, hogy erőforrás-fejlesztési hozzájárulás (efeho) néven összevonják szakképzési, a rehabilitációs és az innovációs járulékot, a munkaadói járulék azonban továbbra is fennmarad jelenlegi formájában. A mezőgazdasági ágazatot sújtó járulékok közül a törvényjavaslat szerint megszűnhet az erdőfenntartási járulék, valamint a halászatfejlesztési, a vadvédelmi és a tenyésztési hozzájárulás, a földvédelmi járulékkal azonban jövőre is számolni kell. Nem fog megszűnni a kulturális járulék sem, így a műkincskereskedők nem lélegezhetnek fel.

Erőforrás-fejlesztési hozzájárulás

A három adónem összevonásából létrejövő - egyes orgánumok által máris temetett - új adó, az erőfejlesztési hozzájárulás szinte minden gazdálkodó szervezetre vonatkozik majd, kivéve nonprofit gazdasági társaságokat és az szja szerinti átalányadózókat. Mivel azonban a járulékot az alkalmazotti létszám után kell majd fizetni, továbbra sem kell ilyen kötelezettséggel számolniuk azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek egyetlen alkalmazottjuk sincsen.

Az efeho alapja megegyezik majd az iparűzési adó alapjával, azaz a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, valamint az anyagköltséggel. Adómentes lesz az efeho-alapnak az a része - legfeljebb az adóalap 90 %-a -, amely a külföldi telephelyen végzett tevékenységből származik. Az evások pedig - az iparűzési adóalap meghatározásához hasonlóan - úgy is dönthetnek majd, hogy az efeho alapjának az eva alapjának 50%-át tekintik.

Az efeho mértéke a törvényjavaslat szerint a foglalkoztatotti létszámhoz igazodik.

• 1-19 fő-ig az adóalap 0,3 százaléka
• 20-50 főig az adóalap 0,35 százaléka,
• 51-főtől az adóalap 0,6 százaléka.

Az efeho megosztása az egyes célok között

Létszám	Szakképzési cél	Rehabilitációs cél	Innovációs cél
Kevesebb, mint 20 fő	100 %	0	0
20 és 50 fő között	86 %	14 %	0
50 fő felett	50 %	8 %	42 %

A táblázatból következik, hogy az 50 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató vállalkozásoknak nem kell majd fizetniük a korábbi innovációs járuléknak megfelelő cél szerint, a 20 főnél kevesebb foglalkoztatotti létszámmal dolgozó vállalkozásokat pedig továbbra sem terheli a rehabilitációs hozzájárulásnak megfelelő befizetési kötelezettség.

Kedvezmények, visszaigénylés

Kedvezmények jövőre is lesznek, aki azonban beszámít vagy visszaigényel, ne számítson az ideinél kisebb adminisztrációs terhekre. A szakképzési hozzájárulás, valamint az innovációs járulék terhére jelenleg elszámolható tételek fennmaradnak, a fizetendő adóba (adóelőlegbe) beszámíthatók, vagy visszaigényelhetők lesznek a javaslat szerint.

Az efeho innovációs célnak megfelelő részéből (innovációs rész) visszatartható lesz a gazdasági társaság saját tevékenységi körében végzett kutatásfejlesztési projekjeinek közvetlen költsége, valamint a költségvetési gazdálkodási rendszerben működő és a közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott szervezetektől megrendelt kutatási-fejlesztési tevékenység költsége. A levonható költségeket mind a saját szervezetben végzett, mind a vásárolt kutatás-fejlesztésnél csökkenteni kell a levonásnál figyelembe vett költségek fedezetéül szolgáló állami támogatással.

Azok a vállalkozások, amelyek nem folytatnak gyakorlati képzést, továbbra is elszámolhatják - a képzési rész terhére - a saját dolgozó képzését, tanműhely fenntartását, valamint a különböző intézményeknek átutalt fejlesztési támogatást. A gyakorlati képzést végzőknél pedig szintén fennmarad az a jelenlegi gyakorlat, hogy ha a gyakorlati képzéssel kapcsolatos költségeik meghaladják a szakképzést illető befizetési kötelezettségüket, a különbözetet visszaigényelhetik.

Adófizetés, elszámolás

Az adózóknak negyedévente, a negyedévet követő év 20-áig kell majd adóelőleget fizetni, az éves elszámolás pedig a számviteli beszámoló alapján május 31-éig esedékes. Az APEH a befizetett efeho képzési és rehabilitációs részét a Munkaerőpiaci Alapnak, az innovációs részét pedig a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapnak utalná át.

Azt egyelőre nehéz megjósolni, hogy kisebb vagy nagyobb adóterhelést jelent-e egyes vállalkozásoknak az összevont adóteher, jövőre ugyanis egész mást kell adóalapnak tekinteni, mint az addigi szabályozás szerint.