Hátradőlve várja a Centrum a másodfokot

Vágólapra másolva!
Első fokon az autósnak adott igazat a fővárosi II-III. kerületi bíróság a parkolótársaság követeléseit kezelő céggel szemben. A korábbi követelések behajthatóságát illető ügyekben eddig mindig a Centrum Kft. nyert másodfokon, és most is bíznak az igazukban - mondják a parkolótársaságnál. A behajtó cég szintén nem nyugtalankodik, pedig 5 milliárd forintot fizetett a követelésekért, amelyeket viszont a Közigazgatási Hivatal szerint jogszerűtlenül adtak át a cégnek.
Vágólapra másolva!

A nem jogerős ítélet szerint mivel az önkormányzat vagyonának számító parkolási helyeket nem megfelelően értékesítették, ezért a Centrum Kft.-nek sem volt joga parkolási díjat szedni. Illetve szedetni, hiszen a társaság eladta 150 ezer, összesen mintegy 5 milliárd forint értékű problémás követelését az Intrum Justitia Zrt. nevű cégnek. A pernyertes autóson 4-5 éves hátralékot akartak behajtani. Az autós jogi képviselője szerint, ha ez az ítélet jogerőre emelkedik, fordulatot jelenthet a parkolási perekben.

Szereplési vágy

A másik oldal persze nem így látja a helyzetet, és az ítéletet is máshogyan értelmezi - tudta meg az [origo] Kézdy Andrea ügyvédnőtől. Bár valóban született egy elmarasztaló ítélet, annak írásban való kézhez kapásáig nem érdemes nyugtalankodni, ráadásul másodfokon eddig mindig a Centrumnak adtak igazat - tette hozzá. Szerinte etikátlan lépés volt az autós ügyvédje részéről, hogy még az írásos ítéletet sem várta meg nyilatkozatával, az ügyvédnő ezt valamiféle szereplési vágy megnyilvánulásának tartja. Amennyiben azonban az ítélet a Centrum számra mégis kedvezőtlen lesz, fellebbezés várható - mondta.

A bírósági ügytől függetlenül a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal 5 törvénysértést is talált a Centrumot is működtető Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társulásánál szeptember elején. Ezek között szerepel az a kifogás is, hogy a társulás jogszerűtlenül mondott le követeléseiről, mivel a társulásban képviselt önkormányzatoknak meg kellett volna vizsgálniuk, hogy vagyonrendeleteik lehetővé teszik-e az átruházást. A parkolótársaság követelései ugyanis az önkormányzati vagyon részét alkotják. A Centrum jogi képviselője szerint az önkormányzatok nem jártak el szabályszerűen, vagyis a társulásnak volt joga eladni a követeléseket.

Médialufi?

Egyelőre a követeléskezelő cégnél sem olvasták az ítéletet, így még korai beszélni róla - mondta az [origo]-nak az Intrum képviselője. Az ügy kétségkívül számot tart a közérdeklődésre, de a magánszemély ügyvédje elhamarkodottan nyilatkozott, és "túl nagyra fújta a médialufit" - tette hozzá. Az Intrumnál is abban bíznak, hogy kedvezőtlen ítélet esetén másodfokon az ő igazuk derül ki, hiszen ez többbnyire eddig is így volt.

A jogerős bírói ítélet még valóban odébb van, hamarosan letelik viszont a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal által adott 60 napos ultimátum. A hivatal lakossági panaszok és az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának ajánlásai alapján vette górcső alá a parkolási társulás működését, és a fenti, a követelés átadására vonatkozó megállapítás mellett további törvényességi észrevételeket is tett. A hivatal az önkormányzatoknál és azok szerveinél végezhet törvényességi ellenőrzést, s az ennek nyomán tett észrevételek egyfajta felhívásként funkcionálnak. Direkt eszköze tehát nincs a törvényesség kikényszerítésére, ha változás nélkül telik le a határidő (ez esetben 60 nap), akkor bírósághoz, alkotmánybírósághoz fordulhat.

A hivatal kifogásolta a parkolási társulás működésében, hogy a parkolójegyet nem váltó ügyfeleket olykor többször is szankcionálták. Kézdy Andrea szerint ez a helyzet úgy alakult ki, hogy korábban a Centrumnál minden megkezdett órában új büntetést kaptak a hibázó ügyfelek, mivel előfordult, hogy a bírság kisebb volt, mint egynapi parkolási díj. Ezen azonban változtattak - mondta.

Első fokon születtek már az autósok szempontjából kedvező és kedvezőtlen ítéletek is, és bár a legutóbbinak örülünk, sajnos nincs nagy jelentősége, a Centrum pedig bizonyosan nem is hagyja annyiban az ügyet - mondta el érdéklődésünkre a Magyar Autóklub képviselője. Erre pedig jók is az esélyei, mivel a bíróság az esetek túlnyomó többségében a parkolótársaság számítógépes nyilvántartását az ezzel ellenkező bizonyításig elfogadja, vagyis általában az autósnak kell bizonyítania ártatlanságát.

Eredmények és kétségek

Az autóklubnál komoly eredménynek tartják azt is, hogy tavaly decembertől a parkolás időpontjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül a díj- vagy pótdíjfizetési felszólítást postára kell adni. Vagyis a társaságnak postai feladóvevénnyel kell igazolnia, hogy nem futott ki az időből. A tartozás a korábbi öt év helyett egyetlen év elteltével elévül, vagyis egy év után nyugodtan ki lehet dobni a várakozást igazoló cédulákat. (A társaság, illetve a követeléskezelő ezért január-februárban tömegesen küldött ki fizetési felszólításokat.)

Fotó: Vanik Zoltán
Fotó: Vanik Zoltán

A fővárosi ítélőtábla korábban kimondta, hogy az összes körülményt együtt kell mérlegelni, vagyis hogy nem csupán a társaság számítógépes adatbázisa számít. Ennek ellenére egy névtelenül nyilatkozó szakértő szerint előfordul, hogy a bíróságok azonos tényállás mellett eltérő gyakorlatot folytatnak. Az ítélkezés eltérő irányultságának kiküszöbölésére korábban is volt kísérlet, de az erre vonatkozó jogegységi kezdemény valahogy nem volt sikeres.

Segít a nyilvánosság

Az elsőfokú ítélet már nyilvánosságra kerülésével is javított az ügy helyzetén - véli Bányai Péter a Parkolási Szolgáltatások Károsultjainak Ligájától. A civil szervezet képviselője szerint ugyanis korábban a Centrum sokkal nagyobb számú követelésről beszélt, mint utóbb. Hogy milyen további következményei lehetnek ennek a pernek, az csak később derül ki, ezért Bányai Péter is türelemre int. Mindenesetre az ügyek számának komoly jelentősége lesz, hiszen több problémás esettel sokkal nagyobb nyomást lehet gyakorolni a társaságra, teszi hozzá.

Az érdekvédelemmel is foglalkozó szervezet vezetőjének egyébként úgy tűnik, hogy sokszor hivatalos közegek lassítják a civil szervezetek megalakulását. Persze, emögött az is lehet, hogy az ilyen szervezetek túlburjánzását akarják lassítani, de az is előfordul, hogy az egyesülési joggal szemben tesznek lépéseket - mondta Bányai Péter. A civil kontrollra persze szükség van, annál is inkább, mert az emberek sokszor pénztelenség miatt nem fordulnak jogorvoslatért bírósághoz, a szervezet ezért az autósok érdekvédelmét is elvállalja.