Az informatika is profitál az EU-tagságból

Vágólapra másolva!
Az uniós tagság több mint 27 milliárd dollár többletforrást generál a tíz új tagállam informatikai piacán 2004 és 2013 között: Magyarországra több mint 4,6 milliárd dollár jut az összegből - áll az amerikai piackutató cég, az IDC friss felmérésében.
Vágólapra másolva!

Az IDC legújabb tanulmánya szerint a közvetlen és közvetett EU-források több mint 2,2 százalékponttal növelik az IT-beszerzésekre költött éves összeget 2004 és 2013 között az érintett országokban. Ez az infrastruktúra-fejlesztésre, szoftverberuházásokra és szolgáltatás beszerzésre fordítható 27,6 milliárd dollár olyan többletforrást jelent, amely az uniós tagság nélkül nem állt volna rendelkezésre.

Az elemzés szerint a többletforrások minden országban más-más hatást fejtenek ki, mivel az üzleti környezetek sokfélék, és az egyes tagállamok informatikai fejlettsége, a vállalkozási kultúra és külföldi tőkeberuházások mértéke is eltér egymástól.

Az IDC számításai szerint évente átlagosan közel 12 százalékkal bővülnek majd az IT-kiadások az EU tíz új tagállamában a 2004-gyel kezdődő évtizedben. Az összes uniós finanszírozási komponens kumulatív hatása nyomán 2013-ban 22 százalékkal többet fordíthatnak majd informatikai fejlesztésekre az új tagállamok, mint egyébként, azaz uniós tagság nélkül tehetnék. Magyarországon várhatóan 25 százalék lesz ez az uniós többlet.

A közvetlen finanszírozás és a többi pénzügyi eszköz - azon belül az IT-infrastruktúrával és megoldásokkal kapcsolatos beruházásokat ösztönző támogatott hitelek - fő haszonélvezői a közigazgatási szervek, valamint a kis- és középvállalatok lesznek.

Az IDC elemzése szerint a közelmúlt gazdasági mutatói meggyőzően bizonyítják, hogy az EU-tagság jót tett a tíz új tagállam gazdasági fejlődésének. Az Eurostat adatai szerint az új tagok GDP-je - Málta kivételével - a 15 régi EU-tagállam 2005-ös 1,5, illetve 2006-os 2,6 százalékos átlagát meghaladva növekszik. Észtországban és Lettországban 10 százalék feletti a GDP-növekedési üteme, amelynek alapján e két állam a világ leggyorsabban növekvő gazdaságai közé tartozik. Magyarországon 2006-ban 4 százalékkal nőtt a GDP. Az IT-piacokon még kedvezőbb volt a növekedés. A magánfelhasználók többnyire IT-eszközök vásárlására vagy bővítésére használják nagyobb vásárlóerejüket, a vállalatokra viszont nagy nyomás nehezedik, hogy a versenyben való helytállás érdekében vegyék át a nemzetközi szereplők technológiai és átláthatósági normáit.