Januártól változik a rokkantsági ellátás

Vágólapra másolva!
Hétfő délután 198 igen szavazattal, 138 nem szavazat ellenében elfogadta a parlament a rehabilitációs járadék bevezetéséről szóló törvényjavaslatot. A 2008. januárjában hatályba lépő szabályozás célja, hogy esélyt adjon a megváltozott munkaképességűeknek az elhelyezkedéshez, a munka világába történő visszatéréshez.
Vágólapra másolva!

A fejlett országok adataival összevetve nem tekinthető magasnak a munkaképes rokkantsági nyugdíjasok aránya Magyarországon. A jelenlegi rendszer problémája ugyanakkor abból ered, hogy a rokkantsági ellátás mellett, illetve azt követően sokan nem tudnak újra elhelyezkedni, ami elsősorban a rehabilitációs szolgáltatások hiányára vezethető vissza. Elavultnak tekinthető a minősítési rendszer is, mivel kizárólag az egészségkárosodás mértékére és nem a megmaradt munkaképességre koncentrál. A megváltozott munkaképességű személyeknek csupán az egytizede dolgozik bejelentve a fejlett országokban mért 30-50 százalékkal szemben. A becslések szerint ugyanakkor mintegy 150-200 ezer ember vállal illegálisan munkát - olvasható a rokkantsági nyugdíj átalakításáról szóló kormányzati tájékoztatóban.

Járadékot folyósítanak a rehabilitációs időszak alatt

A jövő év elejétől elsőként az új belépők vonatkozásában felépülő rendszerben a rehabilitáció átmeneti, 3 éves időszakában rehabilitációs járadékot kapnak a munkaképesség-csökkenést elszenvedettek. Az új ellátás olyan társadalombiztosítási ellátás, amely a teljes értékű munkavégzésre alkalmassá tehető személyek jövedelemarányos keresetpótlását biztosítja. Ha a szakértő vizsgálat megállapításai szerint az igénylő nem rehabilitálható, akkor 2008. elejétől is azonnal rokkantsági nyugdíjat kell a részére megállapítani.

Rehabilitációs járadékra az a személy válik jogosulttá, aki 50-79 százalékos egészségkárosodást szenvedett, és ezzel összefüggésben a kérelem benyújtásakor ellátott vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas. További feltétel, hogy a megváltozott munkaképességű személy keresőtevékenységet nem folytat, vagy a keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, továbbá rehabilitálható, és az életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte. Az új ellátás összege - a magánnyugdíj-pénztári tagságtól függetlenül - megegyezik a III. csoportos rokkantsági nyugdíj összegének a 120 százalékával. A járadékfolyósítás ideje alatt az ellátottnak együttműködési kötelezettsége van az illetékes munkaügyi központtal annak érdekében, hogy célzott és védett foglalkoztatást biztosítsanak a megváltozott munkaképességű dolgozónak. Az együttműködés várható eredményességei tekintetében érdemes kiemelni, hogy a törvény előkészítése során készített felmérés adatai szerint az új rokkantsági nyugdíjasok 30-40 százaléka rendelkezik értékelhető rehabilitációs képességgel, eséllyel.

Keresőtevékenység a járadék és a rokkantnyugdíj mellett

A törvényjavaslat parlamenti vitája során módosították a képviselők a járadék melletti keresőtevékenység folytatására vonatkozó eredeti elképzeléseket. A végső változat szerint a rehabilitációs járadék összegét a felére csökkenteni kell, ha három egymást követő hónap átlagában a járadékos keresete, jövedelme a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 százalékát meghaladja.

A rehabilitációs járadékról szóló törvény érinti a rokkantsági nyugdíjasok munkavégzésére vonatkozó szabályokat is. Eszerint az 50-79 százalékos egészségkárosodást elszenvedett, öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő személy nyugdíjjogosultsága megszűnik akkor, ha a havi jövedelme fél év átlagában meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező átlagkereset kilencven százalékát. Feketefoglalkoztatás, azaz be nem jelentett munkavégzés esetén a rokkantsági nyugdíjast soron kívüli felül kell vizsgálni és ismételten el kell végezni a komplex minősítését is. Erre az időtartamra az ellátás folyósítását fel kell függeszteni, és a vizsgálat eredményétől függően kerülhet sor a nyugdíj továbbfolyósítására vagy megszüntetésére.