Harmincszázalékos eltérések a távhődíjakban

Vágólapra másolva!
Jelentősen eltérő összegeket fizet a vidéki és a fővárosi fogyasztó a távfűtésért. Takarékoskodás terén pedig még Bulgáriától is le vagyunk maradva.
Vágólapra másolva!

A távhődíjak között országos szinten mintegy 30 százalékos különbség van; Budapest a legdrágább, Győr pedig a legolcsóbb - derül ki a Hőtermelők és Szolgáltatók Országos Szövetségének adataiból.

Kozik Árpád, a szervezet igazgatósági tagja egy budapesti szakmai tanácskozáson pénteken elmondta: a távhődíj egy átlagos lakásra számítva Budapesten áfa nélkül évi 216 ezer forintra rúg, míg Győrben 157 ezer forintot kell fizetni.

A szakértő a fogyasztással arányos díjszabású, szabályozható rendszerek bevezetése mellett érvelve rámutatott, hogy az ilyet alkalmazó szekszárdi lakásokban például hiába tesz ki 200 ezer forintot a távhődíj, a hőfelhasználás 30 százalékos megspórolásával akár a győri szint alá lehet szorítani a költségeket. Kozik Árpád megjegyezte: az 5600 szekszárdi lakásnál a szolgáltató 297 millió forintot költött arra, hogy a fogyasztással arányos díjfizetés lehetőségét a fogyasztóknak lehetővé tegye.

Kifejtette, hogy a szolgáltatóknak is érdekük a szabályozhatóság megteremtése, illetve az úgynevezett költségosztók felszerelése. A fogyasztás visszafogásával csökkenthető ugyanis a rendszer átlagos hőmérséklete, így a veszteség is. Emellett a piaci versenyben már nemigen lehet megengedni, hogy ne legyen szabályozható a rendszer, azt a fogyasztók a legtöbb helyen kikényszerítik.

Magyarországon a mintegy 750 ezer távfűtött lakás 20-25 százalékánál van lehetőségük a fogyasztóknak arra, hogy takarékoskodjanak a fűtési energiával. A 250 ezer távfűtéses lakású Budapesten ugyanakkor a fogyasztók csupán egy százalékának van erre módja.

Eközben nemcsak a nyugat-európai és a környező országokban, de már Bulgáriában is a távfűtéses lakások 100 százaléka fel van szerelve költségosztóval és termosztátos radiátorszeleppel.

Kozik Árpád fontosnak tartja, hogy a fogyasztók távhőköltségeiben az alapdíj és a hődíj aránya megfelelő legyen. Amíg Budapesten csupán 53 százalék a hődíj aránya, addig az összes többi nagyvárosban 73 százalék. Ez azt jelenti, hogy Budapesten költségarányos elszámolás esetén egységnyi hőfelhasználás megspórolásával kevesebb pénzt lehet megtakarítani, mint más városokban - jelezte.

A legkedvezőbb az alapdíj-hődíj arány Pécsett, ahol a költség 80 százalékát kitevő költséghányad csökkentésére van módja a fogyasztóknak. Ebben a városban a 150 légköbméteres átlagos lakással számolva évente 200 ezer forint a távfűtés fogyasztói költsége. Ebből 30 százalékos hőfelhasználás megspórolása esetén évi 48 ezer forint takarítható meg.