Többet fizetnek a magyarok a netért

Magyarországon 10-ből valamivel több mint 3 háztartásban van internetes kapcsolat, míg az EU-ban több mint minden második lakást rákapcsolták a világhálóra. A széles sáv arányában jók vagyunk, amelynek teljesítménye azonban a fejlesztések ellenére még mindig jócskán elmarad a világ legfejlettebb régióitól.

A múlt év végén még ezer magyarországi kistelepülésen körülbelül ötszázezer ember számára elérhetetlen volt a széles sávú internet a megfelelő infrastruktúra hiányában - hivatkozik a magyar infokommunikációs helyzetet bemutató, a BME-UNESCO ITTK kutatói és a GKIeNET Kft. által készített második Kék noteszre a Világgazdaság.

A szerzők szerint Magyarország mutatói még mindig nem érik el az elvárható szintet. A penetráció (elterjedtség) alacsony, ám ezen belül a széles sáv aránya igen magas. A betárcsázós internet fölött tavaly végleg eljárt az idő, miközben úgy egymillió előfizetőnek van gyors világhálós elérése. A hozzáférés ára csökkent, miközben a kapcsolat sebessége nőtt, igaz, a jelentősebb sávszélesség-növelésekre már ebben az évben sor került mind az ADSL-, mind a kábelnetes szolgáltatóknál.

Ugyanakkor a széles sáv Magyarországon a kapacitásnövelés ellenére is lassabb, mint Nyugat-Európában, és nagyságrendekkel kisebb, mint például Japánban, ahol általános az 50-100 Mbit/másodperces kapcsolat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ugyanazért a pénzért kevesebbet kapnak a magyarok, mint az Európai Unió "régi" polgárai, és a sávszélesség miatt az igénybe vehető szolgáltatások minősége is rosszabb.

Az internetes háztartások aránya a két új csatlakozó ország nélkül az EU-ban átlagosan 52 százalék, míg Magyarországon csak 32. Ezen belül azonban a széles sávú szolgáltatás aránya a közösségben 62, nálunk viszont 69 százalék. Az internetet az EU polgárainak mintegy 47 százaléka használja, ezen belül a magyaroknak 42 százaléka. A múlt évben egyébként lezárult az e-közigazgatás kiépítésének első, megalapozó szakasza, az elektronikus szolgáltatások készültségi szintjét tekintve Magyarország a 23.-ról a 14. helyre lépett, ezzel elérte az EU átlagos fejlettségi szintjét - olvasható a Világgazdaságban.