Iráni üzlete miatt büntetné az OMV-t az USA

Washington élesen bírálta az OMV osztrák olaj- és gázipari nagyvállalat tervezett iráni földgázügyletét, amelyben viszont sem az Európai Unió, sem az osztrák külügyminiszter nem lát semmi kivetnivalót, írta kedden a Die Presse. Az "iráni szankciós törvény" alapján az USA meg is büntetné az európai céget.

Az amerikai külügyminisztérium szóvivője "nyugtalanító hírnek" nevezte az OMV által a hét végén Teheránban aláírt szándéknyilatkozatot iráni-osztrák közös földgázkitermelésről és gázcseppfolyósításról. A lap szerint a bécsi amerikai nagykövetség egyik magas rangú képviselője arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok szigorúan elvet mindenféle beruházást az iráni olaj- és gázágazatban. Az OMV rossz jelzést adott, mert Irán továbbra is vonakodik az ENSZ határozatait teljesíteni és atomprogramját leállítani, mondta az amerikai diplomata. A nagykövetség szerint az Egyesült Államok még az OMV-vel szembeni büntetőintézkedéseket sem zárja ki.

Washington elméletileg a 2006. szeptemberben meghosszabbított "iráni szankciós törvény" (Iran Sanctions Act) alapján léptethetne életbe ilyen intézkedéseket. A törvény értelmében az amerikai elnök az üzletkötést követő 90 napon belül szankciókat kezdeményezhet olyan külföldi cégek ellen, amelyek évi több mint 20 millió dollárt ruháznak be az iráni energiaszektorba. Az OMV gázügyletében ennél lényegesen nagyobb összegről van szó. Bár az osztrák cég hallgat, Kazem Vaziri-Hamaneh iráni olajipari miniszter azt mondta, hogy ez lesz az eddigi legnagyobb iráni gázüzlet egy európai partnerrel, értéke 30 milliárd dollár.

Az Európai Bizottság szóvivője rendben lévőnek ítélte az üzletet, amely nem ütközik az EU "szankciós katalógusába". Az idézett amerikai törvényt Brüsszel évek óta elvi okokból elutasítja, "területen kívüli jognak" tekinti, írta a Die Presse. Az OMV iráni gázüzlete az EU-külügyminiszterek luxemburgi találkozóján sem keltett izgalmat. Ursula Plassnik osztrák külügyminiszter egyenesen üdvözölte, az energiabiztonság érdekében tett lépésnek értékelte a szándéknyilatkozatot. Emlékeztetett, hogy az EU nem hirdetett általános gazdasági bojkottot Iránnal szemben.

Az EU elnöki tisztét jelenleg betöltő Németország részéről sem merült fel kifogás. Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter szóvivője azt mondta, hogy kizárólag az OMV belátására van bízva, milyen üzletet köt Iránnal. Az ügylet semmiképpen sem ütközik ENSZ-határozatokba. - Iránt nem lehet sarokba szorítani és elszigeteltségbe kergetni - mondta.

Az osztrák lap emlékeztetett, hogy 1997 óta több nemzetközi nagyvállalat kötött Iránnal nagy összegű szerződéseket, de az Egyesült Államok sem a francia Total, sem az olasz ENI, sem a brit-holland Shell vagy a spanyol Repsol céggel szemben nem léptetett életbe büntetőintézkedéseket. Az Iran Sanctions Act valószínűleg csak arra szolgál, hogy elijesszen egyes vállalatokat a Teheránnal kötendő üzletektől, írta a Die Presse.