Csehország is megszorítások elé néz

Csehországban márciusban átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, és 1,9 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly márciusban, jelentették a cseh statisztikai hivatalban kedden.

Csehországban februárban 1,5 százalékos, januárban 1,3 százalékos, decemberben 1,7 százalékos volt a tizenkét havi infláció. A központi bank folyamatos célja 3 százalék, de a célt 2010-től 2 százalékra csökkentik, összhangban az Európai Központi Bank célszámával.

A munkanélküliség átlagosan 7,3 százalékos volt márciusban, a februári 7,7 százalék után, jelentették a cseh munka- és szociálisügyi minisztériumban. A fizetésemeléssel eddig sem elkényeztetett, és a némi kormányzati költekezés után most megszorításokkal keserített cseheket még kamatemelés is sújthatja, ha elégedetlenkednének.

A Cseh Nemzeti Bank pénzügypolitikai tanácsa figyelmeztet: a munkaerőhiány inflációs nyomással fenyeget, mert a gyorsan növekvő gazdaság felszívja az elérhető munkaerőt, és ez a fizetések emelkedésének "veszélyével" járhat. A testület március végi kamatértekezletéről pénteken nyilvánosságra hozott jegyzőkönyvből kiderül, hogy a tanácstagok az eddigi adatokban nem találtak bérnyomásra utaló számokat, de a jövőre nézve mindenesetre aggódnak. Az értekezleten hatodik hónapja változatlanul, 2,50 százalékon hagyták az irányadó kamatot, a kéthetes repót.

A csehországi bértárgyalások nehezen haladnak, mert a rekordokat produkáló gazdasági növekedés közepette a dolgozók nagyobb részt követelnek a profitból. A Volkswagenhez tartozó Skoda Autónál, a legnagyobb cseh iparvállalatnál a szakszervezet sztrájkot sem zár ki, a 14 százalékos béremelés-követelés érdekében. A vállalat 7,5 százalékos emelésre hajlandó két év alatt.

A tavalyi választási ígéretek miatt idén életbe lépett új szociális kiadások következtében Csehország egy évvel elhalasztja deficitcsökkentési programját, amelyben az EU-csatlakozáskor, 2004 májusában megállapodott az Európai Bizottsággal. A kormány költekezése azonban nem ígérkezik hosszú életűnek. A cseh kormány idei terve, az ország módosított konvergenciaprogramja szerint, a GDP 4 százalékát kitevő államháztartási hiány. A korábbi program 3,4 százalékra szólt. Jövőre 3,0 százalék, 2009-ben 2,6 százalék, 2010-ben 2,3 százalék, 2013-ban 1 százalék a kormány terve. Az EU-szabvány - ESA 95 - szerint a deficitek a következő években hozzávetőleg 0,2 százalékponttal nagyobbak lehetnek.

A cseh pénzügyminiszter szerint a konvergenciaprogram felülvizsgálata után is reális az euró 2012-es bevezetése Csehországban. A cseh kormánynak nincs hivatalos céldátuma az euróövezeti csatlakozásra, miután tavaly feladták a korábbi, 2010-es célt.

A cseh kormány múlt kedden nyilvánosságra hozta a 2010-ig tervezett adó- és szociális reformokat: egyebek közt egykulcsos személyi jövedelemadót vezetnek be, de az adóalapot növelik, emelik a kedvezményes áfát, megszűnik a családi adózás és a szociális támogatások automatikus indexálása, csökken a szülési támogatás és a gyerekgondozási segély, megszűnik a beiskolázási segély, a nyugdíjkorhatárt 65 évre emelik, a betegség első három napján nem lesz táppénz, bevezetik a vizitdíjat, a kórházi napidíjat, a mentőszolgálati díjat és a receptdíjat, a közalkalmazottak számát 2010-ig évente 3 százalékkal csökkentik, bérük évente legföljebb 1,5 százalékkal emelkedhet.

Noha a cseh bérek messze elmaradnak a nyugati szomszédoknál fizetettektől, abban Csehország már utolérte a fejlett nyugatot, hogy a béremelkedés és vele a lakossági fogyasztás növekedésének üteme - habár nagyobb a nyugat-európainál - messze elmarad az exportra számító beruházások és a külkereskedelem bővülésének ütemétől a gazdasági növekedés forrásai között; ez a titka annak, hogy a GDP szerény infláció mellett nőhet gyorsan.

A tavalyi, ismét 6,1 százalékos, rekord szintű GDP-növekedés forrásai közül a lakossági fogyasztás változatlan áron 4,6 százalékkal bővült, a beruházások 7,3 százalékkal gyarapodtak, a GDP-számításhoz figyelembe vett export 14,6 százalékkal, az import 14,2 százalékkal nőtt, a külkereskedelmi mérleg pozitív volt.

Gazdasági szakértők azzal számolnak, hogy a havi bruttó átlagbér a tavalyi, alig több mint 20 ezer koronáról 5 százalékkal 21 ezerre emelkedik az idén, és 2010-ig meghaladhatja a 25 ezret. A nyugdíjak szintén 5 százalékkal emelkednek az idén.

A statisztikai hivatal szerint a cseh órabér mintegy ötöde a németországinak, illetve negyede az ausztriainak. A bérnövekedés mai tempója szerint a cseh bérek 2038-ban érik el az osztrák szintet. A csehek kétharmada az átlagbér alatt keres.