Romlottak Lettország és Románia kilátásai

Vágólapra másolva!
Három kelet-európai ország - köztük két EU-tag - szuverén adóskockázati kilátásait rontották csütörtökön nemzetközi hitelminősítők a növekvő politikai és gazdaságpolitikai kockázatokra hivatkozva.
Vágólapra másolva!

A Standard & Poor's csütörtök délutáni bejelentése szerint a cég a felminősítést valószínűsítő eddigi pozitívról stabilra rontotta vissza Románia befektetői szintű szuverén adósbesorolásainak kilátását, a politikai átláthatóság hiányára hivatkozva. A kilátásrontás a "BBB mínusz/A-3" szintű hosszú és rövid futamú devizaadósi osztályzatokra, illetve a helyi valutában kiadott szuverén adósság "BBB/A-3" besorolásaira vonatkozik.

A román kilátásrontást az indokolta, hogy 2007 eleje óta "nincs politikai átláthatóság" az országban. Ez olyan időszakban következett be, amikor Romániának változatlanul jelentős gazdaságpolitikai kihívások elé kell néznie. Ezek közé tartoznak a szerkezeti reformok, amelyek ahhoz lennének szükségesek, hogy Románia "a lehető legtöbbet kihozhassa az EU-tagságból", valamint a kereslet hajtotta, egyre növekvő külső egyensúlytalanságok.

Az S&P szerint az EU-csatlakozással egy időben fokozott politikai bizonytalanság uralta el Romániát. A most kialakult kisebbségi koalíciós kormány túlélése az ellenzéki szociáldemokraták külső támogatásán múlik, és jóllehet ez az érdekházasság rövid távon csökkenti a politikai felfordulások kockázatát, a szigorúan végrehajtott szerkezeti reformok és a makrogazdasági kockázatokra adott kormányzati válaszok esélye a következő hónapokban csekély. Előző nap szinte ugyanezt állapította meg a Fitch Ratings is,amely nem nyúlt a román besorolásokhoz. A Fitch szerint ebben a helyzetben megnőtt az előre hozott választások, valamint az azt megelőző költségvetési elcsúszás kockázata.

A Standard & Poor's a csütörtöki román kilátásrontáshoz fűzött elemzésében azt írta: komoly besorolási aggály forrása a belső kereslet és a meredeken növekvő hitelkiáramlás kezelési módja, abban az összefüggésben, hogy a román gazdaság saját potenciálja feletti ütemben növekszik - tavaly 7,7 százalékkal bővült -, és ezt növekvő folyómérleg-hiány kíséri; ennek GDP-arányos mértéke 2006 végén 10,3 százalék volt.

A stabil kilátás az alacsony román közadósságot, az erős növekedési potenciált és az EU-tagságból eredő gazdaságszerkezeti javulás hosszú távú kilátását, ugyanakkor a korlátozott költségvetési rugalmasságot és a gyengülő külső likviditást is tükrözi. Az S&P tavaly szeptemberben javította pozitívra stabilról a román adósosztályzatok kilátását a román gazdaság szerkezetének és intézményrendszerének javulására, valamint a januári EU-csatlakozásra hivatkozva.

Az S&P ugyancsak csütörtökön, nem sokkal a román kilátásrontás előtt leminősítést valószínűsítő negatívra rontotta az eddigi stabilról Ukrajna már most is mélyen spekulatív szuverén adóskockázati osztályzatának kilátását. A negatív kilátás annak növekvő kockázatát tükrözi, hogy Ukrajna teljes körű alkotmányos válságba sodródik, ami megbénítaná a politikai döntéshozatalt és aláásná a gazdasági növekedést.

A Standard & Poor's két kilátásrontása előtt, szintén csütörtökön leminősítést valószínűsítő negatívra rontotta Lettország szuverén adóskockázati osztályzatainak eddig stabil kilátását a Fitch Ratings, amely szerint megnőtt a kockázata a lett gazdaságot finanszírozó tőkeáramlások hirtelen megfordulásának vagy egy elhúzódó, fájdalmas gazdasági lassulásnak.

A legnagyobb európai hitelminősítő bejelentése szerint a kilátásrontás az "A mínusz" szintű, egyelőre elsőrendű szuverén devizaadósi osztályzatra, és a hazai valutában kiadott adósság ennél eggyel jobb, "A" besorolására egyaránt vonatkozik. A Fitch szerint a lett kormány új antiinflációs csomagja ugyan "bíztató kezdeti gazdaságpolitikai válasz" a növekvő makrogazdasági egyensúlytalanságokra, lehetséges azonban, hogy nem bizonyul elégségesnek a gazdaság fenntartható pályára történő visszaállításához.

A hitelminősítő felidézi, hogy Lettország folyómérleg-hiánya tavaly a GDP-érték 21 százaléka volt, ami a legmagasabb az EU-n belül, és a februárban mért, 6,6 százalékos éves infláció a második legmagasabb Bulgáriáé után. A cég szerint e jelek azt mutatják, hogy a lett gazdaság kezd túlfűtötté válni.