Sürgősséggel tárgyalják a "veszteségadót"

Vágólapra másolva!
Az már eldőlt, hogy minden veszteséges vállalkozásra kötelező elvárt adó nem lesz. A helyébe lépő törvénytervezetről sürgősséggel tárgyal majd a parlament. A veszteséges vállalkozások választhatnak: vagy adót fizetnek, vagy  plusz adatokat szolgáltatnak vállalkozásukról, ami alapján az adóhatóság ellenőrizheti őket.
Vágólapra másolva!

Annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróságon elbukott a Gyurcsány-csomag egy része, a kormánynak továbbra is szándékában áll a fekete- és a szürke gazdaság fehérítése, a közteherviselésbe bevonható kör szélesítése és az adózói bázis erősítése. A pénzügyi tárca által benyújtott törvényjavaslat elsősorban az elvárt adót pótolná úgy, hogy a szabályozás megfeleljen az alkotmányossági követelményeknek is. Az alkotmánybírósági határozat a már működő, jövedelmi típusú adójogi szabályozáson belüli új adóalap megállapítását ítélte alkotmányellenesnek, kiemelve, hogy a jogszabály nem tette lehetővé a veszteséges vállalkozásoknak az ellenbizonyítást .

Jövedelem (nyereség) minimum

Az új törvényjavaslatban kidolgozott rendszer vonatkozna a társas vállalkozásokra és az egyéni vállalkozásokra is. Ennek megfelelően a társasági adóról szóló törvényt és a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek a vállalkozói jövedelemadózásra vonatkozó szabályait módosítja.

Az új rendszer lényege, hogy amennyiben a vállalkozás adózás előtti eredménye nem éri el a törvény által meghatározott jövedelem (nyereség) minimumot, akkor választhat:

  • vagy kitölt egy bevallás-kiegészítő nyomtatványt, ami alapján az adóhatóság ellenőrizheti, vagy
  • a jövedelem (nyereség) minimumot tekinti adóalapnak.

A jövedelem (nyereség) minimum társas vállalkozásoknál az eladott áruk beszerzési értékével és az eladott közvetített szolgáltatás értékével csökkentett összes bevételnek, egyéni vállalkozónál a vállalkozói bevétel eladásra beszerzett áruk és az eladott közvetített szolgáltatás értékét meghaladó részének 2 százaléka. (Azaz megegyezik a megsemmisített elvárt adó alapjával). A társasági adó hatálya alá tartozóknál a nyereség- minimum meghatározásakor az összes bevétel módosítható a kedvezményezett átalakulással, a kedvezményezett eszközátruházással, valamint a kedvezményezett részesedéscserével összefüggő gazdasági eseményekhez kapcsolódó tételekkel is. Eredménytől függetlenül nem kell majd bevallást kiegészítő nyomtatványt kitölteni:

  • a társasági adóalanyoknak az előtársasági adóévben és az azt követő adóévben,
  • az MRP szervezetének, a közhasznú társaságnak, a vízitársulatnak, az alapítványnak, a közalapítványnak, a társadalmi szervezetnek, a köztestületnek, az egyháznak s), a lakásszövetkezetnek, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak, a felsőoktatási intézménynek, a diákotthonnak, a szociális szövetkezetnek, az iskolaszövetkezetnek, a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak,
  • az egyéni vállalkozónak a tevékenysége megkezdésének évében és az azt követő évben, amennyiben a tevékenység megkezdését megelőző 36 hónapban a magánszemély nem folytatott egyéni vállalkozói tevékenységet,
  • annak avállalkozónak/vállalkozásnak, akinek az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kára volt.

Adóellenőrzés, becslés

Tehát ha a vállalkozó adóalapja nem éri el az elvárt minimumot, akkor saját döntésén múlik, hogy kitölti a bevallás kiegészítő nyomtatványt, vagy megfizeti az adót. A bevallást kiegészítő nyomtatványt az adóhatóság a feldolgozza és kockázatelemző program alapján adóellenőrzésre választja ki azokat a vállalkozásokat, ahol alapos okkal feltételezhető, hogy a vállalkozási tevékenység kimutatott eredménye a bevételek eltitkolásának vagy szabálytalan költségelszámolásnak a következménye. Az ellenőrzésnél az adózó köteles bizonyítani, hogy az adóellenőr által kétségbe vont gazdasági események valóban megtörténtek és a költségek ténylegesen a vállalkozás érdekében merültek fel. Ezzel összefüggésben kiegészülnek a törvény becslésre vonatkozó szabályai is, ugyanis becsléssel fogják megállapítani az adóalapot akkor is, ha az adózó jelentős számban és mértékben nem tudja bizonyítani, hogy a költségei a vállalkozás érdekében merültek fel, illetve hogy a bizonylatai valós gazdasági eseményekről szólnak .

Azt, hogy a beérkezett adóbevallások és a kiegészítő nyilatkozatok alapján kik számíthatnak majd adóellenőrzésre, az adóhatóság a bevallás beérkezését követő 30 napon belül el fogja dönteni és írásbeli értesítést is fog róla küldeni az érintett vállalkozásoknak. Az ellenőrzést pedig egy éven belül meg kell kezdenie az adóhatóságnak. Az ellenőrzés folyamán az adóhatóság megvizsgálhatja, hogy az egyéni vállalkozó, a vállalkozás magánszemély tulajdonosa, illetve a vállalkozásban közreműködő személyek életvitelének biztosításához szükséges kiadásokra a vállalkozásból megszerzett jövedelem nyújthatott-e fedezetet. Amennyiben pedig az ellenőr azt állapítja meg, hogy a vállalkozás eredménye és az abból származó jövedelem valószínűsíthetően nem nyújt fedezetet az életvitelhez szükséges kiadásokra (ráfordításokra), befektetésekre, kötelezi az érintettet, hogy bevallását egészítse ki.

Az új szabályok várhatóan július 1-jén lépnek hatályba, ezért a második félévre átmeneti szabályozás fog érvényesülni.