Zöld út az európai szövetkezeteknek

Bővülnek azok a vállalkozási formák, amelyek a közösségi jog alapján, tagállamokon átnyúlóan alapíthatók. A parlament döntése értelmében az európai gazdasági egyesülés és részvénytársaság után hamarosan európai szövetkezetek is alapíthatók Magyarországon.

A nyári rendkívüli ülésszak utolsó napján elfogadta a parlament az európai szövetkezetekről szóló törvényjavaslatot, így augusztus 18-tól már magyarországi székhellyel is alapítható olyan szövetkezet, amely a nemzeti jogok alapján létrejött gazdálkodó szervezeteknél egyszerűbben folytathat több országot érintő gazdasági tevékenységet.

Európai szövetkezet a nemzeti jogi szabályozás alapján működő szövetkezetek mellett, kiegészítő jelleggel alapítható. A hazai szövetkezetektől elsősorban abban különbözik, hogy alapítására nem a belső jogi normák, hanem a közösségi jog ad felhatalmazást, és működésének szabályait is ez határozza meg.

A jogi szabályozás célja, hogy a tagállamok nemzeti joga szerint alapított szövetkezetek, illetve egyéb részt vevő jogalanyok egy olyan európai szövetkezeti formát hozhassanak létre, ami a tagállamokban közvetlenül alkalmazandó közösségi rendelet szerint jön létre és működik. Az európai szövetkezet (SCE) alapvető célja tagjai szükségleteinek kielégítése, illetve tagjai gazdasági és szociális tevékenységeinek fejlesztése, különösen a tagokkal kötött olyan megállapodások útján, amelyek célja árukkal vagy szolgáltatásokkal való ellátás. A szövetkezet jogi személy, a cégjegyzékbe való bejegyezéssel jön létre, legalább 30 000 euró jegyzett tőkével, tőkéje részjegyekre oszlik. Amennyiben a szövetkezet alapszabálya eltérően nem rendelkezik, az alapításkor egyetlen tag felelőssége sem haladhatja meg az általa jegyzett részjegy mértékét. Amennyiben a tagok felelőssége korlátozott, a szövetkezet elnevezésében fel kell tüntetni a "korlátolt felelősségű" kifejezést.

A székhely az Unión belül szabadon megválasztható anélkül, hogy az a meglévő szövetkezet megszüntetését, vagy új szövetkezet alapítását kívánná meg. Az eurpai szövetkezet székhelyének a Közösség területén, abban a tagállamban kell lennie, ahol a szövetkezet központi ügyintézésének a helye található. A jogszabály a cégbíróságot hatalmazza fel az európai szövetkezet ügyeiben való eljárásra, rögzíti az alapítás és a székhelyáthelyezés során a kisebbség- és hitelezővédelmi szabályokat, a társaság irányító szerveire vonatkozó néhány előírást, és a székhelyáthelyezéshez kapcsolódó speciális számviteli szabályokat.

Kollektív munkajog

A törvény második része az erre vonatkozó uniós irányelvnek megfelelően rendezi a munkavállalóknak az európai szövetkezetben, illetve annak alapítása során érvényesülő tájékoztatási, konzultációs és részvételi jogait. Az alapító társaságoknak a munkavállalói képviselőkkel kötött megállapodásban rögzíteniük kell a munkavállalókat a létrejövő európai szövetkezetben megillető kollektív jogokat.

Lényeges szabály, hogy az alapító társaságokban meglévő, a nemzeti jog által szabályozott munkavállalói konzultációs, tájékoztatási és részvételi jogok az adott tagállam szintjén fennmaradnak. Ez a helyzet akkor is, ha az adott társaság az európai szövetkezet alapításával annak leányvállalatává válik, illetve ha az alapító jogalany leányvállalata vagy telephelye válik az európai szövetkezet leányvállalatává vagy telephelyévé.

Az irányelv részletesen meghatározza a munkavállalói különleges tárgyaló testület megalakításának szabályait és a megkötendő megállapodás tartalmát. Arra az esetre, ha az alapító társaságok igazgatósága és a munkavállalói képviselők között nem jön létre megállapodás, a tagállamoknak az irányelv részletes előírásait követő kiegészítő szabályokat kell alkotnia, amelyek megállapodás hiányában, de akár a felek ilyen tartalmú megállapodása alapján is alkalmazhatók. Az új szövetkezetet csak akkor lehet bejegyezni, ha munkavállalói tájékoztatási, konzultációs és részvételi jogokat megfelelően szabályozták. A magyar törvény az üzemi tanácshoz telepíti a munkavállalói jogok gyakorlását. Az európai szövetkezet Magyarországon foglalkoztatott munkavállalóinak a törvény által nem érintett jogaira és kötelezettségeire a munka törvénykönyve rendelkezései az irányadóak.