Könnyebb lesz felszámolást indítani

Vágólapra másolva!
Az adósságot felhalmozó cégek ellen eddig csak akkor lehetett felszámolást indítani, ha a tartozás kiegyenlítésére előzetes bírósági végrehajtás keretében nem került sor. Július elsejétől azonban könnyebb helyzetbe kerülnek a hitelezők.
Vágólapra másolva!

A csődtörvény tavaly decemberben elfogadott módosítása jelentősen átalakította a felszámolási szabályokat arra az esetre, ha az eljárás megindítására nem vitatott vagy elismert tartozásra hivatkozással kerül sor. A július elsején hatályba lépő rendelkezések szerint a hitelező a felszámolási kérelem benyújtását megelőzően köteles az adóst a fizetésre írásban felszólítani. Az adósnak tizenöt nap áll rendelkezésére ahhoz, a felszólításra válaszoljon, azaz a követelés jogszerűségét vitassa, vagy, ha elismeri azt, akkor a tartozást kiegyenlítse. Elképzelhető ugyanis az is, hogy a fizetés egyszerűen figyelmetlenség, vagy a számla elkallódása miatt maradt csak el. Más a helyzet akkor, ha az adós a tartozást nem ismeri el. Ilyenkor azonban a hitelezői felszólításra mindenképpen válaszolnia kell. Ellenkező esetben ugyanis nem lesz akadálya a cég elleni felszámolási eljárás megindításának. Az érdemi vitatásnak minősülő válaszlevélben a követelés elutasítását indokolni is kell. Az érdemi vitatás elküldése pedig azzal a következménnyel jár, hogy a hitelező már nem indíthat közvetlenül felszámolást az adós ellen, a követelését kizárólag fizetési meghagyásos eljárásban, vagy perben érvényesítheti.

A felszólítás követelményei

Mivel a fizetési felszólítás is komoly jogkövetkezményekkel jár, külön miniszteri rendeletben rögzítették annak formai és tartalmi követelményeit, illetve közzétették a felszólításhoz használható formanyomtatványt is. A fizetési felszólításnak minden esetben tartalmaznia kell az adós és a hitelező nevét, címét, a követelés - azon belül a főkövetelés és járulékai (tőkekövetelés és kamatok) - összegét, mértékét és esedékességét, illetve a tartozás jogcímét. Engedményezés esetén az engedményező nevét és az engedményezés időpontját is fel kell tüntetni. Ha a hitelező meghatalmazott képviselő útján jár el, szerepeltetni kell a meghatalmazott nevét és címét, valamint a meghatalmazás egy példányát a felszólításhoz csatolni kell.. Az okiratban figyelmeztetni kell az adóst arra, hogy felszámolási eljárás kezdeményezhető ellene, ha a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül, indokolt írásbeli nyilatkozatban a megjelölt követelést nem vitatja és nem is egyenlíti ki azt. A felszólítást a hitelező vagy a meghatalmazott képviselője köteles aláírni.

Az átvételt igazolni kell

Kiemeljük, hogy mind a hitelezői fizetési felszólítást, mind pedig az adós erre adott érdemi válaszát írásban kell megtenni és bizonyítható módon kell a másik fél tudomására hozni. A postai úton továbbított leveleket tértivevénnyel kell elküldeni, de nincs akadálya például az okiratok személyes átadásának sem, ha az átvételről írásbeli nyilatkozat készül. A törvénymódosítás miniszteri indokolás felhívja a figyelmet arra, hogy az utóbbi időben elterjedt elektronikus levélváltások (e-mail) csak akkor rendelkeznek bizonyító erővel, ha azokat fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással látták el.

Amennyiben a felszámolási eljárást nem vitatott, vagy elismert tartozásra hivatkozással, azaz a behajtására irányuló bírósági eljárás lefolytatása nélkül kívánja a hitelező megindítani, a kérelméhez a fizetési felszólítás közléséről szóló igazolást (tértivevény, átvételi elismervény) is csatolnia kell. Az adósnak a bíróság felhívására kell igazolnia azt, hogy a felszólításban közölt tartozást írásban vitatta és az érdemi vitatást a hitelező kézhez is vette. Ezzel a felszámolás elrendelését sikeresen megakadályozhatja.

A jogerős bírósági határozaton alapuló követelés esetén azonban a most bevezetett előzetes fizetési felszólítás is szükségtelen. A fizetésképtelenség megállapítását és a felszámolás megindítását az adós az ilyen esetekben kizárólag a tartozás kiegyenlítésével tudja elkerülni.

A vagyonkimentés komoly következményekkel járhat

Az eddigi szabályok szerint az adósságot felhalmozó cégek szinte következmények nélkül fejezhették be a működésüket. Nem került sor ugyanis a vezetők utólagos elszámoltatására. A szintén július 1-től hatályos új társasági törvény előírja ugyanakkor a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet esetén a vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni helytállási kötelezettségét. Ezzel összhangban állapítja meg a csődtörvény módosítása a vezetők hitelezőkkel szembeni, magánvagyonukra is kiterjedő felelősségét. Marasztalásra természetesen csak akkor kerülhet sor, ha a felszámolás után ki nem elégített hitelezői követelések maradnak fenn.