Új adózási forma az autósoknak 2008-tól

Vágólapra másolva!
Kovács László, az EU adóügyi biztosa szerint a regisztrációs adót egy olyan adónem váltatná fel, amely 2008 végétől 25 százalékban, 2010-től pedig 50 százalékban a jármű szén-dioxid-kibocsátásától függne, hogy visszaszorítsák a légszennyezést - írja a Világgazdaság.
Vágólapra másolva!

Megváltoztatná az Európai Bizottság a személyautók adóztatását a klímaváltozás lelassítása érdekében - jelentette be Kovács László, a testület adóügyekben illetékes tagja. Brüsszel egyébként is úgy tervezi, hogy eltörli a regisztrációs adót, s Kovács szerint ezt egy olyan adónem válthatná fel, amely 2008 végétől 25 százalékban, 2010-től pedig 50 százalékban a jármű szén-dioxid-kibocsátásától függne. A változtatáshoz természetesen a tagállamok egyhangú egyetértésére lenne szükség, ám a magyar biztos szerint ez lehetséges.

Kovács az év végéig nyilvánosságra hozza az energia adóztatásának átalakításáról készülő bizottsági Zöld könyvet, amely éppen a nagyobb légszennyezéssel járó energia-előállítási és -felhasználási módozatok adóztatásának fokozását célozza majd. Brüsszel ugyanis ezeket vissza szeretné szorítani - részben éppen a klímaváltozás ellen tett intézkedések erősítésének szándékával. A készülő Zöld könyv alapján lehetne átalakítani többek között a személyautók adóztatását is a fent említett módon.

Brüsszel azonban más módokon is megpróbál fellépni a klímaváltozás ellen, amelyet a brit kormány főtanácsadója "korunk legsúlyosabb, még a terrorizmusnál is nagyobb" kihívásának nevezett. Az EU egyik fő eszköze a globális felmelegedés lelassítására a szén-dioxid-kibocsátási jogok kereskedelmének rendszere, amely április óta immár Magyarországon is működik. Az Európai Bizottság azonban úgy látja, hogy az egyéneknek is tennie kell azért, hogy a klímaváltozás ne vezessen katasztrofális következményekhez. Ezért indította útjára a múlt héten Brüsszelben és a legtöbb tagállami fővárosban (így Budapesten is) azt a nagyszabású reklámkampányt, amelynek fő célja tudatosítani: a hétköznapi életben meghozott apró, banális döntésekkel meglepően nagy mértékben lehet befolyásolni, gyorsítani vagy lassítani a felmelegedést.

Európa egyes részei, különös tekintettel a középső és az északi területekre, rövid távon akár némi hasznot is húzhatnak az emelkedő hőmérsékletből. Csakhogy az öntözővíz hiánya és a magasabb hőmérséklet Európa déli részein teljesen ellensúlyozza a hasznokat. Az emlékezetes 2003-as aszály idején (amikor 20 ezer ember halt meg az EU-ban az őrjítő forróság miatt) az európai országok 30 százalékos mezőgazdasági hozamcsökkenést szenvedtek el.